A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: kitekintő
Az irodalom a családban marad 1.: Kemény család
Az irodalom a családban marad című sorozatunkban olyan írókat, költőket mutatunk be, akiket nem csak az írás és az irodalom, hanem a rokoni szálak is összekötik.
TovábbZene és irodalom 1.: Rájátszás: költészet popritmusban
A Zene és irodalom sorozatunkban a magyar irodalom megzenésített változatait mutatjuk be röviden, kezdve az elmúlt évtized legsikeresebb irodalmi-zenei formációjával, a Rájátszással.
TovábbTeret neveztek el Budapest II. kerületében Solt Ottiliáról, a KSH Gazdaságkutató Intézet egykori munkatársáról
2022. február elsejétől a 25 éve elhunyt Solt Ottilia szociológus nevét viseli a Frankel Leó út és a Harcsa utca ölelésében található kis tér, ami mellett maga a néhai szociológus is rendszeresen elhaladt, mivel a tér közelében található Komjádi Béla utcában élt.
TovábbÍrásban, házasságban (íróházaspárok) 1.: Dragomán György – Szabó T. Anna
Az Írásban, házasságban nevű sorozatunkban magyar és külföldi íróházaspárok megismerkedésük történetét és közös munkáit, illetve alkotói módszerüket mutatjuk be.
TovábbBeszámoló a 2021-es „Könyvtár, ami összeköt” programról
2021. szeptember 27-e és október 22-e között könyvtárunk két munkatársa közel egy hónapot töltött el a „Könyvtár, ami összeköt” programban, ahol egy könyvtári együttműködés keretében 6 határon túli és 2 magyarországi ösztöndíjas könyvtáros, illetve a pályázó könyvtárak delegáltjai vettek részt. A program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. Könyvtárunkat ösztöndíjasként Kovács László, delegáltként pedig Millich Dóra képviselte. Az alábbi rövid beszámolót Millich Dóra készítette.
TovábbMagyarország szőlőszeti statistikája, 1860–1873
A könyvtár Kötészeti és Sokszorosítási Csoportjának munkatársai a múlt héten az alábbi, igazi kuriózumnak számító kötetet reprodukálták. A KSH első igazgatója, Keleti Károly szerkesztésében 1875-ben megjelent Nemzetközi statistika. Szőlőszet. Magyarország szőlőszeti statistikája, 1860–1873 című kiadványt bár újrakötötték a múlt században, a használat során így is megkopott, ezért szükségét éreztük, hogy egy újranyomást készítsünk a könyvről.
TovábbEgy kis érdekesség a régi könyvekről
Sok ideig a könyvkötők a selejt, felesleges lapokat, íveket használták a könyvek gerincének megerősítésére. Egyébként így került elő az egyik korai szövegemlékük is a Königsbergi Töredék és Szalagjai. A könyvtár kötészetén gyakran találkozunk ilyen újrafelhasználásokkal, amikor a könyvek megsérülnek (gyakran inkább szétmállanak) és láthatóvá válik a gerinc alatti rész. Íme, néhány példa a kötészeten megfordult gerincekről!
TovábbEgy stóc könyv címmel jelent meg Benedek Szabolcs tárcája
Néhány héttel ezelőtt az Élet és Irodalomban (LXV. évfolyam, 2021. június 4-i számában) Egy stóc könyv címmel jelent meg Benedek Szabolcs tárcája, amelynek főszereplője Kóródi könyvtáros.
(Kép: szepiroktarsasaga.hu)
Milyen adatokat olvas le kollégánk a térképről?
A főváros magyar anyanyelvű lakosságának területi eloszlását az 1891-es népszámlálás során a lakosság által vallott anyanyelv alapján állapították meg. A még nem beszélő gyermekeket édesanyjuk anyanyelve szerint sorolták be az adott nemzetiségbe. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal még számításba vette a német, a tót (ma szlovák), és az egyéb anyanyelv alapján megállapítható nemzetiségi csoportokat is.
Tovább