A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: 20. század

Janikovszky Éva: Naplóm (1938–1944)
Budapest, Móra, 2020. 198 p.
Raktári jelzet: 668151
 

Eredeti neve Thomas Lanier Williams III volt. Eugene O'Neill-lel és Arthur Millerrel együtt a XX. századi amerikai drámairodalom három legfontosabb drámaírói között tartják számon.

140 éve született Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Kelecsényi Kristóf: Schmahl Henrik
Budapest, Holnap Kiadó, 2020. 223 p.
Raktári jelzet: E020747
 

Eredeti családi neve Molnár Miklós volt (1948-ban veszi fel írói névként az egyik felmenő ág Mészöly vezetéknevét). Szekszárdon született 1921. január 19-én. 1938 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karának hallgatója, ahol jogászdoktori oklevelet szerez. 1943–1944-ben frontkatona, szerbiai fogságban van. 1944-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként dolgozik. 1947–1948-ban Szekszárdon laptulajdonos. 1951–1952-ben a Bábszínház dramaturgja. 1956-tól szabadfoglalkozású író.

Száz éve született az 1945 utáni német nyelvű svájci irodalom legnagyobb hatású képviselője Friedrich Dürrenmatt (1921–1990).

A magyar rádiózás napját 1925 óta december 1-jén, a folyamatos magyar rádiósugárzás évfordulóján tartják.

(Kép: pixabay.com)
 

A hagyományokhoz híven idén is a Parlament előtt kerül sor az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából az ünnepélyes zászlófelvonásra katonai tiszteletadással.

Az első világháborúban vesztes Magyarország politikai vezetése a cseh(szlovák), a román és a szerb területi követelések, valamint az antanthatalmak által a háború alatt a későbbi utódállamok képviselőinek tett ígéretek ismeretében tisztában volt azzal, hogy a leendő béketárgyalásokon nemcsak a békefeltételek kidolgozása, hanem az ország területi integritása is terítékre kerül. Az esetleges területelcsatolásokat – legalább részben – megakadályozandó a hazai tudományos közélet képviselői szinte azonnal, már a háború végén hozzáláttak a munkához, hogy a magyar békedelegáció megfelelő, tudományosan megalapozott érvekkel és eszközökkel érkezzen meg a majdani béketárgyalásokra. Ezek kidolgozásában, az anyagok összeállításában meghatározó szerepet töltött be a Központi Statisztikai Hivatal, hiszen az adatgyűjtések révén ez az intézmény rendelkezett az ország társadalmára, gazdaságára, földrajzi jellemzőire és nemzetiségi megoszlására vonatkozó adatokkal.