2001 őszétől minden év szeptember 26-a a Nyelvek Európai Napja
Az első eseményen az Európai Unió tagországaiból ötven ország vett részt. Az Európa-szerte készülő programok felhívják a figyelmet a nyelvek elsajátításának fontosságára, a kultúrák közti különbségek megőrzésére, illetve az egyes nemzetek közötti együttműködések és kapcsolatok fejlesztésére. Ezt a napot az Európa Tanács Modern Nyelvek Európai Központja támogatja és koordinálja is egyben.
Az esemény saját honlappal is rendelkezik, itt érhető el.
(Kép: pixabay.com)
125 éve született F. Scott Fitzgerald (1896–1940) a 20. század egyik legjelesebb modernista regény- és novellaírója, az ún. elveszett nemzedék tagja
Fitzgerald írói fejlődésében a 1920-as évek voltak a legjelentősebbek. Ebben az időszakban Fitzgerald gyakran látogatott Európába, különösen Párizsba és a francia Riviérára. Párizsban összebarátkozott az ott élő amerikai és európai írókkal (James Joyce, Ezra Pound, T. S. Eliot, Gertrude Stein). Közöttük volt Ernest Hemingway, aki csodálta A nagy Gatsby művét és később Fiztgeraldot, a leghűségesebb barátjaként emlegette. Érdekesség, hogy fő műve a harmadik regénye volt, Az Édentől messze (1920) és a Szépek és átkozottak (1922) után.
Tovább
Fügedi Erik (1916–1992) történész, levéltáros, könyvtáros, egyetemi tanár
105 éve született Fügedi Erik (Bécs, 1916. szeptember 22. – Budapest, 1992. június 18.) történész, levéltáros, könyvtáros, egyetemi tanár
Tovább
Szeptember 21-én A magyar dráma napját ünnepeljük Az ember tragédiája ősbemutatójára emlékezve
Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.
(Kép: pixabay.com)
1954 óta tartjuk a gyermekek világnapját szeptember 20-án
A fejlődő országok gyermekeinek támogatása mellett minden évben ezen a napon intéz az UNICEF felhívást a világ országaihoz, hogy a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklarációjában lefektetett jogait támogassák és védelmezzék.
(Kép: pixabay.com)
110 éve született Sir William Golding (1911–1993) irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő
William Golding 1911-ben született a délnyugat-angliai Cornwall grófság egyik kis településén. 1930-ban beiratkozott az Oxfordi Egyetemre, ahol természettudományt hallgatott, azonban két év múlva az angol irodalom szakra váltott. 1934-ben jelent meg az első kötete (Poems), amely verseket tartalmazott. 1945 és 1961 között Salisbury városában a Bishop Wordswort’s School-ban tanított. Golding a Brit Királyi Haditengerészet tagjaként részt vett Németország legnagyobb csatahajójának, a Bismarcknak az elsüllyesztésében. A normandiai partraszállásban egy, a partot tűz alá vonó hajó kapitányaként dolgozott. A háború végén visszatért a tanításhoz és az íráshoz. 1963-tól 1993-ban bekövetkezett haláláig az írásnak szentelte életét. 1983-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. 1988-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. A Királyi Irodalmi Társaság (Royal Society of Literature) tagja volt. 2008-ban a The Times „Az 50 legnagyobb brit író 1945 óta” listáján Golding a harmadik helyezést érte el.
Tovább
Kupcsik József (1931–2006) közgazdász, gazdaságstatisztikus, demográfus, egyetemi tanár
90 éve született Kupcsik József (Veszprém, 1931. szeptember 17. – Budapest, 2006. április 13.) közgazdász, gazdaságstatisztikus, demográfus, egyetemi tanár
Tovább
100 éve született Köpeczi Béla (1921–2010) irodalomtörténész, folklorista, művelődéstörténész, Magyarország oktatásügyi minisztere
A 18–20. századi irodalmi áramlatok művelődés- és eszmetörténeti vizsgálatának kiemelkedő alakja, a 18. századi francia–magyar politikai, diplomáciai és kulturális kapcsolatok kutatója, II. Rákóczi Ferenc életrajzírója.
Tovább
700 éve hunyt el Dante Alighieri, "az olasz nyelv atyja"
Dante halála előtt több mint egy évtizeddel kezdte el írni legismertebb művét, a Commediát (Színjáték), amelyet az utókor látott el a Divina (Isteni) jelzővel, és egészen haláláig dolgozott rajta.
Tovább
100 éve született Stanisław Lem (1921–2006) lengyel science fiction-író
Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el. Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon. Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai elmélkedésekbe a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Lem leggyakoribb témái az emberek és a tőlük jelentősen eltérő idegen fajok közötti kapcsolat, az emberiség technológiai jövője, valamint az ember helye a jövő társadalmában.
Tovább
