
55 éve hunyt el Tamási Áron (1897–1966)
„Mint egy balladának, olyan szigorú a formája ennek az életnek. De emberi számítás szerint legalább biztos, megtartó és erős.
Igen, gondolom magamban, erről is könyvet kéne írni, sőt erről kéne igazán: a népi életformának ezeréves lelki és testi szerkezetéről, melyet nem politikusok ácsoltak össze valamelyik társadalmi osztály védelmére, hanem névtelen emberi mű, mint a nyelv. Nem kezdetet lát a születésben és nem véget a halálban, hanem csak személyi változást mind a kettőben. S nemcsak az embernek emberhez való kapcsolatát szabályozza, hanem a szövetséget is, melyet a természettel és az Istennel mindnyájunknak meg kell kötnünk. Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és legfőbb személy s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást.
Bizony, meg kéne írni ennek a formának testi és lelki szerkezetét, hogy a nemzet, mely országokban és osztályokban él, eszmélkedjék rajta, és foganjon vágyat arra, hogy szellemben és lélekben egyetlen személy legyen.”
Tamási Áron: Szülőföldem
Kovács Norbert (1874–1946) jogász, statisztikus
75 éve hunyt el Kovács Norbert (Bécs, 1874. május 16. – Budapest, 1946. május 24.) jogász, statisztikus
Május 13. – Távközlési világnap
1865. május 17-én Párizsban aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt. Ennek emlékére 1968 óta tartják a távközlési világnapot.
TovábbBalassa Béla (1928–1991) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA külső tagja
30 éve hunyt el Balassa Béla (Budapest, 1928. április 6. – Washington, 1991. május 10.) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA külső tagja
TovábbMa van a fagylalt napja
2013-ban indult útjára az országos Fagylalt nap (a Torkos Csütörtök mintájára), ahol fagylaltokat vásárolhatunk féláron, az akcióhoz csatlakozott készítőktől.
A május 8-ára azért esett a választás, mert a nagy V betű az 5. hónap - a tölcsért, a 8-as szám pedig két, egymáson fekvő gombócot szimbolizál, ez a jelkép került rá a matricákra is.
A nap célja, a magyar kézműves fagyi népszerűsítése, az új ízek és kreációk bemutatása.
(Szöveg: szerkeszto.gportal.hu)
Móricz Miklós (1886–1966) újságíró, statisztikus, könyvkiadó
55 éve hunyt el Móricz Miklós (Prügy, 1886. december 7. – Budapest, 1966. május 5.) újságíró, statisztikus, könyvkiadó
TovábbHieronymi Károly (1836–1911) mérnök, statisztikai oktató, bankigazgató, belügyminiszter, kereskedelmi miniszter
110 éve hunyt el Hieronymi Károly (Buda, 1836. október 1. – Budapest, 1911. május 4.) mérnök, statisztikai oktató, bankigazgató, belügyminiszter, kereskedelmi miniszter
Tovább125 éve, 1896. május 3-án, Budapesten Ferenc József jelenlétében felavatták a földalatti vasutat, a „kisföldalattit”
A Millenniumi Földalatti Vasút Európa és a világ első, villamos-motorkocsis üzemű földalatti vasútja volt. A vonal megnyitásakor a műszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a járműpark messze megelőzte korát.
TovábbAnyák napja
Az anyák napja megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé. A legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában tartották. A legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül annak második vasárnapjára esik, de ettől eltérően Szlovéniában márciusra, Argentínában októberre tűzték ki ezt a napot.
Tovább120 éve született Szerb Antal (1901–1945)
Szerb Antal 1901. május 1-én Budapesten született asszimilált zsidó családba. Édesapjával együtt 1907-ben a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt). A középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte el, ahol Sík Sándor magyartanár támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. A Tanácsköztársaság miatt csak 1919 őszén érettségizett jelesre, majd egy évig Grazban klasszika-filológiát tanult. 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben megtanult angolul és franciául, 1924-ben doktorált.
Tovább