200 éve született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij az orosz irodalom és az egész világirodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az ún. filozófiai-ideológiai regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Moszkvában született, egy nehéz természetű katonaorvos fiaként. Szentpéterváron folytatott hadmérnöki tanulmányai után csak az írásnak szerette volna szentelni életét. Ám írói karrierje 1849-ben félbeszakadt, mert egy utópista szocialista szervezkedésben vett részt. Húsz társával együtt golyó általi halálra ítélték, de Dosztojevszkij kegyetlenül abszurd fordulattal szembesült közvetlenül a kivégzés előtt, a cár kegyelemből – csupán – Szibériába száműzte.
1859-ben térhetett haza, Szentpétervárra. Ettől kezdve fizikai és lelki szenvedései hatására mélyen hívő emberré vált, baloldali radikalizmusát feladta. A száműzetésének éveit feldolgozó, Feljegyzések a holtak házából (1866) című regényét a nagy pályatársak, Turgenyev és Tolsztoj is nagy lelkesedéssel fogadták.
1866-ban jelent meg fő műve, a Bűn és bűnhődés, amely a főhős szenvedésein keresztül világítja meg az egyéni függetlenség és szabadság határainak problémáját. Dosztojevszkij stílusa kiteljesedett, élete többi nagyregénye is az egyéni erkölcs és a bűn, a racionalitás és a hit témái köré rendeződött. Második nagyregénye, az 1868–1869-ben megjelent A félkegyelmű is a bűnök nélküli ember – Miskin herceg –, és a bűnökre sarkalló földi körülmények közti összeegyeztethetetlenséget taglalja. Miskin ellentéte Sztavrogin – Dosztojevszkij 1872-ben megjelent Ördögök című művének főszereplője–, aki a szélsőséges önzése által a legmélyebb bűnbe süllyedt.
Az egyéni erkölcs és a hit problémáinak íróóriása már nem folytathatta utolsó monumentális művét, a Karamazov testvéreket: 1881-ben, néhány nappal a megjelenése után halt meg Szentpéterváron.
Forrás: Britannica Hungarica. Nagylexikon. VI. kötet. Főszerk.: Nádori Attila. Budapest, Kossuth, 2012. 261–263.
1859-ben térhetett haza, Szentpétervárra. Ettől kezdve fizikai és lelki szenvedései hatására mélyen hívő emberré vált, baloldali radikalizmusát feladta. A száműzetésének éveit feldolgozó, Feljegyzések a holtak házából (1866) című regényét a nagy pályatársak, Turgenyev és Tolsztoj is nagy lelkesedéssel fogadták.
1866-ban jelent meg fő műve, a Bűn és bűnhődés, amely a főhős szenvedésein keresztül világítja meg az egyéni függetlenség és szabadság határainak problémáját. Dosztojevszkij stílusa kiteljesedett, élete többi nagyregénye is az egyéni erkölcs és a bűn, a racionalitás és a hit témái köré rendeződött. Második nagyregénye, az 1868–1869-ben megjelent A félkegyelmű is a bűnök nélküli ember – Miskin herceg –, és a bűnökre sarkalló földi körülmények közti összeegyeztethetetlenséget taglalja. Miskin ellentéte Sztavrogin – Dosztojevszkij 1872-ben megjelent Ördögök című művének főszereplője–, aki a szélsőséges önzése által a legmélyebb bűnbe süllyedt.
Az egyéni erkölcs és a hit problémáinak íróóriása már nem folytathatta utolsó monumentális művét, a Karamazov testvéreket: 1881-ben, néhány nappal a megjelenése után halt meg Szentpéterváron.
Forrás: Britannica Hungarica. Nagylexikon. VI. kötet. Főszerk.: Nádori Attila. Budapest, Kossuth, 2012. 261–263.
2021.11.11.
180 éve, november 19-én született Schulek Frigyes (1841–1919) építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja
2021.11.19.
Schulek Frigyes életének és munkásságának megismerésére Farbakyné Deklava Lilla könyvét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az építészet mesterei sorozatban megjelent kötet egy igazán szép és informatív könyvvel tiszteleg a nagysága előtt.
(Kép: wikipedia.hu)
365 éve született Edmond Halley (1656–1742) angol csillagász
2021.11.08.
Edmond Halley angol csillagász, geofizikus, matematikus, meteorológus és fizikus, elsőként mondta ki, hogy az üstökösök nem fényjelenségek, hanem égitestek.