A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: magyar irodalom

Első versét még elsőéves gimnazistaként, nyolcéves korában írta anyjához. Ezt követően Marosi Gyula néven küldött írásokat újságokba, ezek francia és angol elbeszélések műfordításai voltak. A Napkelet már 1858-ban saját nevével közölt tőle verset.
Első elbeszéléskötete, Az életből 1872-ben jelent meg álnéven. 1875-ben mutatta be a Nemzeti Színház Jóslat című vígjátékát. 1878-ban Temesvárról Budapestre költözött és minden idejét az irodalomnak szentelte. A Nemzeti Színház dramaturgja, a színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság másodtitkára lett.

Pályaképe a magyar irodalom tradíciójába egyszerre szervesen illeszkedő, ugyanakkor azt megújító látás- és beszédmódok ívét rajzolja ki. A Nyugat verselési formái, a huszadik századi és kortárs költészetre való utalások, a tárcák pillanatfelvételei vagy a novellák és regények megszólalásai együtt haladnak a nyelv és a kommunikáció problémáira alapozott irodalomfelfogással.

József Attila mindössze harminckét évet élt, mégis a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. Az 1945 utáni szocialista kultúrpolitika mint haladó proletárköltőt piedesztálra emelte és emlékét, munkásságát a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel ünnepelte. Műfordítóként József Attila a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is.

1966-ban jelent meg első novellája, a Családi kör című a Kortársban, 1968-ban pedig első regénye, a 4447. Írásművészete fokozatosan fejlődött abba az irányba, amelyet maga – aztán később a szakirodalom is – „spirituális realizmusnak” nevezett el.

 A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgették.

Lator László 1927. november 19-én Tiszasásváron született (akkor Csehszlovákia, ma Ukrajna). 1947 és 1951 között magyar–német szakon végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten.
1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője. Versei a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentek meg először.

Jékely János Lajos néven született, verseit Áprily Lajos néven először 1918 tavaszán Szentimrei Jenő közölte az Új Erdélyben. Az első Nyugat-nemzedék tagja.

Sebesi Erzsébet néven született, később anyai nagyanyja vezetéknevét vette fel. Első versét 13 éves korában írta.

Illyés Gyula első verse 1920. december 22-én jelent meg – névtelenül – a Népszavában. 1923-ban kezdett rendszeresen publikálni (Ék, Ma, Magyar Írás). Az Illés helyett 1925-től az Illyés vezetéknevet használta, hogy családjának ne okozhasson kellemetlenséget baloldalisága, 1933-tól hivatalosan is ez a neve.