A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: statisztika

A könyvtár Kötészeti és Sokszorosítási Csoportjának munkatársai a múlt héten az alábbi, igazi kuriózumnak számító kötetet reprodukálták. A KSH első igazgatója, Keleti Károly szerkesztésében 1875-ben megjelent Nemzetközi statistika. Szőlőszet. Magyarország szőlőszeti statistikája, 1860–1873 című kiadványt bár újrakötötték a múlt században, a használat során így is megkopott, ezért szükségét éreztük, hogy egy újranyomást készítsünk a könyvről.

A főváros magyar anyanyelvű lakosságának területi eloszlását az 1891-es népszámlálás során a lakosság által vallott anyanyelv alapján állapították meg. A még nem beszélő gyermekeket édesanyjuk anyanyelve szerint sorolták be az adott nemzetiségbe. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal még számításba vette a német, a tót (ma szlovák), és az egyéb anyanyelv alapján megállapítható nemzetiségi csoportokat is.

Az Amerikai Egyesült Államokban készült felmérés szerint okostelefonról, számítógépről, illetve tabletről a 18–29 évesek tájékozódnak elsősorban (71%). A tévét a 65 évnél idősebbek választják fő hírforrásnak (68%). Rádióból már nagyon kevesen szereznek információt, főleg az idősebb korosztály (annak is csupán 21%-a). A nyomtatott sajtó sem számít annyira népszerű hírforrásnak, ezt is elsősorban a 65 év felettiek preferálják (mindössze 25%-uk).

Forrás: statista.com

Az első világháborúban vesztes Magyarország politikai vezetése a cseh(szlovák), a román és a szerb területi követelések, valamint az antanthatalmak által a háború alatt a későbbi utódállamok képviselőinek tett ígéretek ismeretében tisztában volt azzal, hogy a leendő béketárgyalásokon nemcsak a békefeltételek kidolgozása, hanem az ország területi integritása is terítékre kerül. Az esetleges területelcsatolásokat – legalább részben – megakadályozandó a hazai tudományos közélet képviselői szinte azonnal, már a háború végén hozzáláttak a munkához, hogy a magyar békedelegáció megfelelő, tudományosan megalapozott érvekkel és eszközökkel érkezzen meg a majdani béketárgyalásokra. Ezek kidolgozásában, az anyagok összeállításában meghatározó szerepet töltött be a Központi Statisztikai Hivatal, hiszen az adatgyűjtések révén ez az intézmény rendelkezett az ország társadalmára, gazdaságára, földrajzi jellemzőire és nemzetiségi megoszlására vonatkozó adatokkal.

Mennyi kávé kell a könyvtárosoknak ahhoz, hogy el tudják végezni a munkájukat? Ere a kérdésre megkapjuk a választ, ha megtekintjük a Library Journal felmérését, amelyből kiderül, hogy a könyvtárosok 60%-a rendszeres kávéfogyasztó.

(Kép: pixabay.com)

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint még mindig nagyon. Többet használjuk a tabletünket, mint valaha, és nagy valószínűséggel már nem csak digitális videó rögzítésért (DVR), de Netflix-ért is fizetünk.

A kétezer brit szülő bevonásával készült kutatás szerint egy háztartáson belül évente átlagosan 5800 sms-t és 260 e-mailt váltanak a szülők egymással és gyermekeikkel, ugyanakkor napi egy óránál kevesebb időt töltenek személyes beszélgetéssel. Az évente átlagosan 416 telefonhívást indítanak, és 208 posztot tesznek közzé valamelyik közösségi média oldalon.

Napjainkban hat európai újszülöttből egy az Egyesült Királyságban jön a világra. A legújabb statisztikai adatok szerint Nagy-Britanniában a születések száma 16%-kal nőtt az elmúlt 15 évben. A magas születési ráta részben az egyre növekvő számú bevándorló anyának köszönhető, akikre ötödével annyi szülés jut, mint egy Egyesült Királyságban született nőre.