Hírlevél feliratkozás
Vezetéknév *
Keresztnév *
E-mail cím *
A KSH Könyvtár a hírlevélre történő feliratkozáshoz szükséges személyes adatokat az Adatkezelési szabályzat IV. melléklet 5. pontja szerint kezeli. A feliratkozással hozzájárul ezen adatok kezeléséhez.

ReCaptchaError

Sikeres feliratkozás! Köszönjük! Bezár!
Sikertelen feliratkozás, kérjük, próbálja újra vagy vegye fel a kapcsolatot velünk! Bezár!
KSH Könyvtár KSH Könyvtár
  • Online katalógus Feliratkozás hírlevélre Feliratkozás
  • Facebook
  • Instagram
  • Rukkola
  • Segitség Normál nézet
  • Szolgáltatások
    • Kérdezd a könyvtárost
    • Könyvtárközi kölcsönzés
    • Kutatástámogatás
    • Kötészet és sokszorosítás
    • Születésnapi csomag
  • Rólunk
    • A könyvtár története
    • Gyűjteményünk
    • Tevékenységünk
    • Szakmai együttműködési megállapodások
    • Partnereink
    • Munkatársaink
    • Findura Imre-díszoklevéllel kitüntetett kollégáink
    • Galéria
    • Pályázatok
    • Közérdekű adatok
  • Látogatás előtt
    • Elérhetőség
    • Online katalógus
    • Könyvtárhasználat
    • Díjtételek
    • Adatvédelem
    • Közösségi szolgálat
    • Csoportos látogatás
  • Adatbázisok
    • Budapest Etnikai Adatbázisa 1850–1950
    • Digistat – Online statisztikai kiadványok
    • Fényes Elek digitális statisztikai könyvtár
    • Népszámlálási digitális adattár (Néda)
    • A könyvtárban elérhető magyar adatbázisok
    • A könyvtárban elérhető külföldi adatbázisok
  • Kiadványok
    • Saját könyveink
    • Nemzetközi Statisztikai Figyelő
  • Konferenciák
    • Szakkönyvtári seregszemle
  • Blog
    • Hírek
    • Események
    • Hírlevél
    • Könyvtári Hírlap
    • Új könyveink
    • Könyvajánlók
    • Évfordulók
    • Kitekintő
  • Keresés
  • Webshop
    Kosár
    0 db frontendCommonLayout.frontendCommonLayout.cart.product
    Fizetendő:
    0
    Ft
    Tovább
 
KSH Könyvtár
  • Online katalógus
  • Feliratkozás hírlevélre
  • Facebook
  • Instagram
  • Rukkola
Keresés
  • Online katalógus Facebook Instagram Rukkola Webshop
    Kosár
    0 db frontendCommonLayout.frontendCommonLayout.cart.product
    Fizetendő:
    0
    Ft
    Tovább
    Keresés
    frontendCommonLayout.searchBoxNav.close
  • Szolgáltatások
    • Kérdezd a könyvtárost
    • Könyvtárközi kölcsönzés
    • Kutatástámogatás
    • Kötészet és sokszorosítás
    • Születésnapi csomag
  • Rólunk
    • A könyvtár története
    • Gyűjteményünk
    • Tevékenységünk
    • Szakmai együttműködési megállapodások
    • Partnereink
    • Munkatársaink
    • Findura Imre-díszoklevéllel kitüntetett kollégáink
    • Galéria
    • Pályázatok
    • Közérdekű adatok
  • Látogatás előtt
    • Elérhetőség
    • Online katalógus
    • Könyvtárhasználat
    • Díjtételek
    • Adatvédelem
    • Közösségi szolgálat
    • Csoportos látogatás
  • Adatbázisok
    • Budapest Etnikai Adatbázisa 1850–1950
    • Digistat – Online statisztikai kiadványok
    • Fényes Elek digitális statisztikai könyvtár
    • Népszámlálási digitális adattár (Néda)
    • A könyvtárban elérhető magyar adatbázisok
    • A könyvtárban elérhető külföldi adatbázisok
  • Kiadványok
    • Saját könyveink
    • Nemzetközi Statisztikai Figyelő
  • Konferenciák
    • Szakkönyvtári seregszemle
  • Blog
    • Hírek
    • Események
    • Hírlevél
    • Könyvtári Hírlap
    • Új könyveink
    • Könyvajánlók
    • Évfordulók
    • Kitekintő

Teljes napfogyatkozás augusztus 21-én Észak-Amerikában

Hipparkhosz, görög csillagász több, mint kétezer éve napfogyatkozás segítségével oldott meg egy geometriai problémát. Tudta, hogy van egy sáv Törökország északkeleti részén, ahol a Hold teljesen eltakarta a Napot. Míg Alexandriában, ahol tanított, a Napnak csupán a négyötöde volt takarásban. Ebből az apróságból kb. 20%-os hibahatáron belül sikerült meghatároznia a Föld és a Hold távolságát.

Hipparkhosz egyike volt azoknak a tudósoknak, akik a nap- vagy holdfogyatkozást képesek voltak, bizonyos tudományos kérdések megválaszolására használni. Az utóbbi évszázadokban sok tudós látott lehetőséget ezekben az égi jelenségekben a naprendszer, vagy magának a Napnak a tanulmányozására. Mivel általában a Nap túl fényes ahhoz, hogy közvetlen közelében a kutatók bármit megfigyelhessenek, csupán napfogyatkozáskor adódhat erre alkalom, amikor a napkorona láthatóvá válik.

1605-ben Johannes Kepler, német csillagász úgy gondolta, hogy a napfogyatkozáskor tapasztalt jelenség a Hold körüli atmoszféra miatt alakulhat ki, ami szórja a Nap fényét, amint elhalad előtte. (A tudósok idővel rájöttek, hogy a korona a Napot veszi körül, nem a Holdat.) A spektroszkóp feltalálása a 19. század közepén újabb felfedezéseket tett lehetővé.

1868-ban, a francia tudós, Pierre Janssen, Indiába utazott, hogy spektroszkópon keresztül figyelhesse meg a napfogyatkozást. Vizsgálatából arra jutott, hogy a Nap felszínén a forró hidrogéngázból áll. A sárga csík azonban, mely a spektroszkópon megfigyelhető volt, és amiről kezdetben azt gondolták, hogy nátrium, nem egyezett a nátrium hullámhosszával. Az ismeretlen anyagot, a héliumot, csak 13 évvel később fedezték fel, mely az univerzum második leggyakoribb eleme.

Az 1869-es teljes napfogyatkozáskor két amerikai kutató, Charles Augustus Young és William Harkness egymástól függetlenül megfigyelt egy halvány, zöld vonalat a napkoronán. Feltételezés szerint ez egy új elem kellett, hogy legyen, s „koronium”-nak nevezték el. A tudósok az 1930-as években jöttek rá, hogy valójában nem egy új elemről van szó, hanem olyan közönséges elemekről, mint a vas, nikkel vagy kalcium, de többszörösen elektronhiányos állapotban. Ez az állapot azonban csak nagyon magas hőmérsékleten alakulhat ki, ami újabb kérdéseket vetett fel.
 
Galileo teleszkóp, La Palma, Spanyolország
A napfogyatkozások segítettek a tudósoknak megfejteni, miként működik a naprendszerünk, sőt segítettek jobban megismerni a Földet. 1965-ben Edmund Halley csillagász fedezte fel, hogy a modern számítások nem arra az időpontra helyezik az ókori napfogyatkozásokat, amikor azokról egyébként a források hírt adnak. Mint kiderült, ennek oka, hogy a Föld forgása lassul. Tehát a napok egyre hosszabbodnak.

Napfogyatkozás tette lehetővé bizonyos időjárási jelenségek megfigyelését is. Amikor a Nap eltűnik, a hőmérséklet leesik, a légmozgás elcsitul. Az 1900-as észak-amerikai napfogyatkozáskor mért időjárási adatokat vizsgálva, H. H. Clayton meteorológus arra jutott, hogy a szél nem csak csitul, de irányt is változtat.
 
A 2015-ös angliai napfogyatkozáskor rögzített időjárási adatok alapján, Dr. Harrison és kutatócsoportja megerősítette Clayton több mint száz évvel korábbi gondolatát, miszerint a szélirány 20 és 30 fok között változik ilyenkor.

Kép és szöveg forrása: NYTimes.com, 2017. augusztus 14.
 
2017.08.20.
kitekintő, Amerika, csillagászat, ismeretterjesztés

 Címkék

gyűjtőkör magazin folyóirat olvasóterem e-könyv adatbázis

Eseménynaptár

Címkék Eseménynaptár
gyűjtőkör magazin folyóirat olvasóterem e-könyv adatbázis
Nemzeti Kulturális Alap Elfogadóhely KSH KSH Népességtudományi Kutatóintézet ELTE Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRT. Nemzeti Audiovizuális Archívum
KSH Könyvtár
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.
 
  • Titkárság
  • Telefon: +36 (1) 345-6105
  • E-mail: konyvtar@ksh.hu
Tájékoztatás
  • Telefon: +36 (1) 345-6036
  • E-mail: tajekoztatas@kshkonyvtar.hu
Kölcsönzés
  • Telefon: +36 (1) 345-6339
  • E-mail: kolcsonzes@kshkonyvtar.hu
 
  • Közérdekű adatok

NYITVATARTÁS
  • Hétfő:8:00–19:00
  • Kedd:8:00–19:00
  • Szerda:12:00–19:00
  • Csütörtök:8:00–19:00
  • Péntek:8:00–16:00
  • Szombat–vasárnap:ZÁRVA
 
© 2013–2022 Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
Észrevételeiket kérjük, az it@kshkonyvtar.hu e-mail-címen jelezzék!