A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország
100 éve hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
Március 16.: a magyar zászló és címer napja
110 éve született Sebestyén Géza (1912–1976) könyvtáros, bibliográfus
Sebestyén Géza 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett magyar–német szakos tanárként. A következő tanévben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Bécsben tanult, majd elvégezte a Magyar Könyvtárosok Levéltárosok Egyesülete (melynek jogutódja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete) egyéves könyvtárosképző tanfolyamát. 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett általános nyelvészetből. 1937 és 1945 között az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ munkatársa volt. 1945-től 1949-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művelődéspolitikai, illetve Könyvtári Osztályát vezette, majd 1958-ig a műszaki egyetem könyvtárát igazgatta. 1952-től 1956-ig könyvtártant tanított az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén. 1958. március 15-étől az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Posztját haláláig megőrizte. Az Országos Széchényi Könyvtárban 1966 és 1968 között töltötte be a főigazgatói posztot.
TovábbMárcius 1. – Az újrapapír napja
Az újrapapír napja a Hulladék Munkaszövetség környezetvédő szervezet (röviden: HUMUSZ) kezdeményezésére jött létre 2006-ban, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a háztartási papírhulladék megfelelő felhasználásának fontosságára.
Tovább100 éve született Göncz Árpád (1922–2015) József Attila-díjas magyar író, műfordító és politikus, a Magyar Köztársaság elnöke 1990 és 2000 között.
160 éve született Ferenczy Károly (1862–1917) magyar festő
Teret neveztek el Budapest II. kerületében Solt Ottiliáról, a KSH Gazdaságkutató Intézet egykori munkatársáról
2022. február elsejétől a 25 éve elhunyt Solt Ottilia szociológus nevét viseli a Frankel Leó út és a Harcsa utca ölelésében található kis tér, ami mellett maga a néhai szociológus is rendszeresen elhaladt, mivel a tér közelében található Komjádi Béla utcában élt.
Tovább130 éve hunyt el Gönczy Pál pedagógus, a magyar népoktatásügy kiemelkedő képviselője, az MTA tagja
1834-től a debreceni kollégiumban bölcsészetet tanult, ahova együtt járt Arany Jánossal. 1838-tól tanítóként és nevelőként dolgozott. 1845-ben Karap Sándor váltótörvényszéki bíró és annak sógora, Diószegi Sámuel társaságában Karap zeleméri pusztáján (Debrecen közelében) egy svájci mintára berendezett árvagyermek-nevelőintézetet alapítottak; ezt megelőzően Gönczy a szükséges ismeretek megszerzése és az ügy tanulmányozása végett 1844-ben kiutazott Svájcba. Az intézet 1849-ig állt fenn, amikor azt felszereléseivel együtt a betört orosz hadsereg feldúlta.
TovábbBánlaky Adorján (1866–1951) statisztikus, a KSH aligazgatója
155 éve született Bánlaky Adorján (Esztergom, 1866. november 22. – Budapest, 1951. október 18.) statisztikus, a KSH aligazgatója
Tovább180 éve, november 19-én született Schulek Frigyes (1841–1919) építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja
Schulek Frigyes életének és munkásságának megismerésére Farbakyné Deklava Lilla könyvét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az építészet mesterei sorozatban megjelent kötet egy igazán szép és informatív könyvvel tiszteleg a nagysága előtt.
(Kép: wikipedia.hu)