400 éve született Molière (1622–1673) francia drámaíró, színész, a modern komédia megteremtője
A világhírű francia drámaíró születésének 400. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk 5 érdekességet.
1. Eredeti neve Jean-Baptiste Poquelin. Két elmélet is van arról, hogy hogyan lett Molière a neve. Édesapja miután megtudta, hogy színésznek állt, olyan mérges lett, hogy kitagadta fiát, és megtiltotta neki, hogy a családi nevet használja. Az egyik történet szerint Jean a családjából való kitagadás után vette fel a Molière nevet, hogy ne hozzon szégyent a nevükre. Ez vándorszínész korában történt, amikor az országot járva, egy Molière nevű faluban játszott társulatával, és a név megtetszett neki. A másik magyarázata nevének eredetéről az, hogy szeretője, Madeleine Bejárt adta neki, becenévként. „Lágy hangocskának”, „dalocskának”, franciául Molière-nek nevezte el. A társulat többi tagja is találónak gondolta a becézést, így rajta maradt. Később írói és színészi nevének is ezt választotta.
2. XIV. Lajos köztudottan szerette a pompát, a fényűzést, a mulatságokat, és a színházat is. Amikor Molière társulata egyre népszerűbb lett, meghívta őket udvarába. Molière erre a jeles alkalomra írta meg a Kényeskedők című darabját, ami hatalmas sikert aratott. Az ovációt Lajos király az első sorból nézte végig, majd másnap magához hívatta Molièret és a kezét nyújtotta neki, ami a legnagyobb kegynek számított. Azután a király azt mondta neki, ha egy éjszaka alatt ír egy darabot, amit társulata be is tanul, és másnap este bemutatva sikert aratnak, kinevezi az udvari színház igazgatójává. Molière teljesítette a kitűzött feladatot, és Lajos király nem csak az udvarába, de barátai közé is befogadta. A király elvárta Molièretől, hogy őszinte legyen, és ha kell akár szabadosan fogalmazzon. Amikor Molière megírta a Tartuffe-öt, az egyház nagy erőkkel tiltakozott bemutatása ellen, ám a Napkirály elintézte, hogy a darab játszható legyen.
3. 1673. február 17-én a Képzelt beteg című darabot játszotta társulatával. Nagy fájdalmai voltak (vért is hányt) az egész előadás alatt, de hősiesen végigcsinálta, hogy meglegyen a bevétele a társaságnak. A függöny legördülése után összeesett, és utána már nem tért magához. Az utolsó kenetet nem vehette magához, mert két pap is visszautasította a hívását, a halál pedig már a harmadik megérkezése előtt elérte. A babona, amely szerint a színészek számára szerencsétlenséget hoz a zöld szín, az ő halálának apropóján született: ilyen ruhában volt ekkor. Mivel a kor szokása szerint színészeket nem temethettek megszentelt földbe, csak özvegye, Armande közbenjárására, XIV. Lajos külön engedélyével, éjszaka búcsúztathatták el. (Földi maradványait 1792-ben a Panthéonba, majd 1817-ben a Père-Lachaise temetőbe helyezték át.)
4. Molière egyik karaktere jelzője lett egy bizonyos típusú embernek. Ahogy Dickens karaktere, Scrooge, a fösvénység megtestesítője, vagy ahogy Shakespeare Romeója idővel a szerelmes férfi megfelelője lett, úgy hivatkozik az Oxford English Dictionary Tartuffe-re, mint az álszent és tettető vallásosságra, vagy tágabb értelemben bármilyen túlbuzgó és hamis cselekedetre.
5. Jelenleg több budapesti és vidéki magyar színház is játssza a darabjait. Budapesten a Katona József Színházban és az Örkény Színházban a Tartuffe, a Pesti Színházban A képzelt beteg, a 6színben Scapin furfangjai, vidéken pedig a Miskolci Nemzeti Színházban szintén a Tartuffe tekinthető meg.
2022.01.15.
140 éve született A. A. Milne (1882–1956), a Micimackó írója
2022.01.18.
Máté János (1932–1994) statisztikus, a KSH Tolna megyei igazgatója
2022.01.14.
90 éve született Máté János (Szekszárd, 1932. január 14. – Szekszárd, 1994. november 7.) statisztikus, a KSH Tolna megyei igazgatója