50 éve hunyt el Macskássy Gyula, a magyar animáció atyja
Macskássy Gyula pályája az 1930-as évek elején Bortnyik Sándor Bauhaus szellemiségű iskolájából, a Műhelyből indult. 20 évesen két társával, Halász Jánossal (a későbbi, Oscar-díjra is jelölt John Halas-szal) és Kassowitz Félixszel alapította a reklámgrafikára és mozgóképes reklámra szakosodott Coloriton Stúdiót. Ekkor kezdett kialakulni az európai avantgárd és az amerikai rajzfilm hatását mutató, magyar népi motívumokra épülő egyedi stílusa. Négy évtizeden átívelő pályafutása alatt, mintegy 150 film elkészítésében közreműködött. Nevéhez fűződik: A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Ceruza és radír, a Két bors ökröcske - a Frakk, a macskák réme korai epizódjainak pedig társrendezője volt. Ő indította el az animációs sorozatfilmgyártást a 60-as években a Peti, majd a Gusztáv című sorozattal.
Ajánljuk a témában: a Macskássy Gyula animációsfilm-rendező tervezőgrafikus a magyar rajzfilmgyártás megteremtője című könyvet.
Macskássy Katalin, Orosz Anna Ida, Orosz Márton (szerk.): Macskássy Gyula: animációsfilm-rendező, tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője
Budakeszi, Utisz Grafikai Stúdió, 2013. 275 p.
Raktári jelzet: 789378
A könyvtárban itt található.
Előző cikk
Edelényi Szabó Dénes (1881–1931) statisztikus, a KSH könyvtárának igazgatója
90 éves Szakonyi Károly, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg
Budapesten született 1931. október 26-án Németh Károly néven. Anyai nagyanyja szülőfalujának neve után választotta előbb írói névként, majd 1963-ban polgári névként is a Szakonyi nevet. A budapesti VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban tanult. A VI. osztály után kimaradt, felvételizett a Színművészeti Főiskolára színész szakra, ahova nem vették fel. A kötelező katonai szolgálat után segédmunkás lett a MEGÉV mezőgazdasági gépértékesítő vállalatnál, majd csomagoló, raktáros. Egy idő után anyagbeszerző, kocsikísérő; majd a vállalat vidéki, kecskeméti telepén telepvezető. 1954 tavaszán a Belügyminisztériumba került polgári alkalmazottnak. Majd a Zuglói Kötöttáru Gyárban betanított munkás, nyolc gépen dolgozott. Éjszaka a gépek mellett Balzacot olvasott, és más könyvtári könyveket. 1956–57-ben betanított munkás a Dekorációs Vállalatnál, majd a Képzőművészeti Alap rézkarcügynöke (egy darab rézkarcot sem adott el). Ezután az SZTK-nál betegellenőr; 1958 augusztusától novemberéig a Budapesti Hajtóműgyár anyagmozgató segédmunkása.
