A kötet egyrészt módszertani és forráskezelési segítség azoknak, akik érdeklődnek a történeti demográfia kérdései iránt, és kíváncsiak a múltbeli társadalmak e sokszínű eszköztár segítségével feltárható komplex valóságára. Másfelől – kihasználva a Bonyhád esetében szerencsésen megőrzött történeti statisztikai források összekapcsolhatóságában rejlő lehetőségeket – egy közel százezer személy adatait tartalmazó adatbázis elemzésével részletekbe menően és dinamikájában mutatja be Tolna vármegye egyik központi szerepkörű településének demográfiai-társadalmi viszonyait és az együttélés különféle formáit a 19. század derekán. Bonyhád egykori lakói életeseményeinek, család- és háztartásszerkezeti sajátosságainak, életciklusainak, a mozaikcsaládoknak, az újraházasodási modelleknek vagy a rokoni hálózatoknak a vizsgálata – és földrajzi-térbeli aspektusaik korabeli kataszteri térképeken való ábrázolása – az együttélő egyének működésének olyan izgalmas rétegeit tárja fel, mely túlmutat a leíró statisztika határain.