Magyarország XVIII. század végi, XIX. század eleji közigazgatási térképére nézve Győr vármegyét egyértelműen a kisebb alapterületű megyék közé sorolhatjuk. Településeinek történeti helységnévtára összeállítása során mégis számtalan olyan – e munka keretei között nem is mindig megválaszolható – kérdéssel szembesült a szerkesztő, amelyre talán az első pillanatban nem is gondol a kötet későbbi használója. Természetes, hogy egy kézikönyvet tanulmányozó kutató, érdeklődő azt várja, hogy a segédkönyv jóvoltából munkájához gyorsan, egyértelmű, megbízható tájékoztatást kap. Ennek az igénynek a kielégítésére törekedve azonban olyan ellentmondások merültek fel, amelyek feloldására e kötetben a következőkben ismertetett okok miatt csak részben kerülhetett sor, illetve, amelyek feloldása további egyedi, főként helytörténeti kutatásra vár.
Úgy gondoljuk, hogy ha a kötet használata során a feldolgozás alapjául szolgáló forrásadottságokat, a Bevezetésben jellemzett források sajátosságait, keletkezésük korát és célját a használó állandóan szeme előtt tartja, a „hibák”, ha nem is kiküszöbölhetővé, de legalább egy részük érthetővé válnak. A különböző típusú (levéltári, nyomtatott) és eltérő időpontokban keletkezett források adatai között észlelhető ellentmondásosságot, pontatlanságot, az olykor szembetűnő tévedéseket a jegyzetek segítségével igyekeztük feloldani. A jegyzetekben közölt adatok egyrészt a problémák kétségtelen meglétére utalnak, másrészt azzal, hogy a kötetben tárgyalt korszakot részben megelőzik, illetve, hogy részben az azt követő évekből meríttettek, a további kutatás szükségességének jelzésére is szolgálnak.
Az egyes települések adatsorait vizsgálva a névformák után közölt rövidítések egyértelműen mutatják, hogy melyik forrás, milyen névalakot „használt”. Mivel itt – a későbbiekben jelzett megszorításokkal – betűhív közlésről van szó, olykor másutt soha nem használt, szinte értelmezhetetlen, logikátlan és eredetére vonatkozóan akár külön kutatást igénylő névalakok is felbukkanhatnak.
A nevek sora bizonyos értelemben „hiányosnak” is tekinthető, mivel a mai külterületi lakotthelyek, puszták között van olyan is, amelyet az itt figyelembe vett források közül egyik sem tart említésre érdemesnek, jóllehet a XVIII–XIX. század fordulóján kétségtelenül ismertek voltak.
A birtoklási, gazdasági és egyéb adatok sora még a fentieknél is több figyelmet igényelt és igényel. Így például előfordul, hogy egy adott forrás a korszakban Győr vármegyében nem is létező családot közöl valamilyen egyéb adat alapján birtokosként (lásd a Jegyzetek között a Birtokosmutatóban szereplő Árpássy családhoz kapcsolódó magyarázatot). A birtokosokra vonatkozó olykor összegző megállapítások, a csak családnévvel szereplők esetében az egyes konkrét birtokos személyének kiderítése, vagy a fentiekben említettel azonos típusú hibák tisztázása – az egyes településneveknél jelzettekhez hasonlóan – ugyancsak egyedi kutatásokat igényelnek.
A jelen munkában szereplő adatok azonban, lévén egy meghatározott sorozat kötetéről szó, alapvetően a sorozat egészére vonatkozó szerkesztési elveket követve, ugyanazokon az előre meghatározott forrásokon alapulnak, mint a többi kötetéi is. Így, bár néhány, az adatok jellegéből fakadó szükséges magyarázathoz egyéb források, feldolgozások használata sem volt nélkülözhető, az egy-egy településsel kapcsolatban közölt adatok, ezek esetenkénti ellentmondásai, pontatlanságai egyben a feldolgozott forrásokat is „minősítik”...
