Csongrád vármegye korszakunkban is Magyarország átlagosnál kisebb területű megyéi közé tartozott. Ennek megfelelően, valamint elsősorban a másfél évszázados török hódoltság következtében – a be- és visszatelepítések ellenére – a kis lélekszámú megyék közé sorolhatjuk, népsűrűsége pedig az országos átlag 70%-a körül volt. Az Alföldre, ezen belül erre a vidékre is jellemző a ritka településhálózat (1780–81-ben a Tabella Locorum megyénkben Szeged szabad királyi városon kívül csak 3 mezővárost, 6 községet és 19 pusztát rögzített, az alacsonyabb jogállású lakotthelyeket most nem említve), mégis e kötet szerkesztését a használt, főleg az egykorú, de eltérő időpontokban keletkezett források ellentmondó vagy téves adatai, pontatlanságai, nemkülönben a megfelelő részletességű térképi források hiánya, még inkább az eltelt kétszáz év jelentős társadalmi és gazdasági változásai (amelyek sokszor a lakotthelyek megszűnésében is tükröződnek) – főként a települések azonosítását és lokalizását –, de általában is a munkát igen megnehezítették. Az egyes források között felmerült ellentmondások rögzítése, ill. részbeni megválaszolása, a témához kapcsolódó, esetenként feltételes megjegyzések a jegyzetekben találhatók, de jó néhány kérdésben még további, elsősorban helytörténeti kutatás szükséges.

A helységnévtárban foglalt névanyag – a sorozat eddig megjelent köteteinek megfelelően – elsősorban a Bevezetésben megjelölt alapvető forrásokból, másodsorban az itt, a következő oldalakon megadott, (betűvel jelzett) kiegészítő forrásokból származik. Így nem szerepelnek benne önálló címszóként az e forrásokban nem, csak más korabeli forrásokban fellelhető nevek, még akkor sem, ha valamely mai településsel vagy településrésszel azonosíthatók.