A mai magyar statisztikai szolgálat kiemelkedő előfutáraként tartja számon Fényes Eleket, a reformkor jelentős személyiségét, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc elkötelezett hívét, a kiváló földrajztudóst, aki mindezek mellett vitathatatlanul a statisztika első magyar művelői közé tartozik. Fényes Elek ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal történetének is fontos szereplője: ő kapott első ízben megbízást 1848-ban egy országos statisztikai hivatal létrehozására. Fényes Eleknek nem adatott meg, hogy ezt az ügyet tartós sikerre vigye: néhány hónapos működést követően munkatársaival együtt elszólította a forradalom. A Központi Statisztikai Hivatal azzal tiszteleg Fényes Elek emléke előtt, hogy születésének 200. évfordulóján jelen szemelvénygyűjteményben reprezentatív áttekintést ad sokrétű munkásságáról.

Fényes Elek mint jogász érzékelte korának „felhasználói igényeit”, felismerte, hogy az ország ügyeit intéző politikai elit nem kellőképpen tájékozott az ország földrajzi, népességi, mezőgazdasági és kereskedelmi viszonyairól. Mindössze 23 esztendős volt, amikor felhagyott jogászi tevékenységével, életét attól fogva a statisztikai adatok gyűjtésének és közzétételének szentelte, aminek során a pártatlanság volt a vezérfonala. Kortársai közül egyesek egyszemélyes, mozgó statisztikai hivatalként jellemezték.

Első nagy, hatkötetes munkája, amely 1836 és 1840 között jelent meg „Magyar országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben” címmel, nagy sikert aratott, szerzőjének akadémiai levelező tagságot, díjakat hozott. Mérföldkőnek tekinthető első kimondottan statisztikai jellegű műve, a háromkötetes „Magyarország statistikája”. Szakmai sikereinek, a közéletben játszott szerepének köszönhetően nyerte el az 1848-as forradalom idején a megbízást a statisztikai hivatal megszervezésére. A forradalom leverését követően bujdosás és hányattatások után, nehéz körülmények közepette is haláláig a magyarság ügyét szolgáló statisztikus maradt. Keleti Károly, a Központi Statisztikai Hivatal első elnöke úgy méltatta őt, mint ki korának statisztikusai között a legnagyobb.

A Központi Statisztikai Hivatal, az eseti megemlékezések mellett, azzal is őrzi Fényes Elek emlékét, hogy a statisztika és a számítástechnika alkalmazásában, a hozzájuk kapcsolódó kutatási tevékenységben kimagasló eredményeket elérő szakembereket az ő nevét viselő emlékéremmel tünteti ki, amelyet minden évben születésének évfordulóján adnak át.

A KSH Könyvtár és Levéltár őrzi műveit, összeállította bibliográfiájukat.

Kezdeményezte és elkészítette az olvasó kezében lévő breviáriumot, amely olyan gondosan igyekszik áttekintést nyújtani Fényes Elek gazdag életművéről, ahogyan ő térképezte fel korának Magyarországát.

Megjelent Fényes Elek születésének 200. évfordulójára.