Sorozatok
A statisztika történetei Számok és történelem Egyedi kiadványaink Magyarország történeti helységnévtára KoffermesékMegrendeléssel kapcsolatos kérdéseivel, keresse Ecsegi Laura munkatársunkat:
ecsegi.laura@kshkonyvtar.hu
+36 (1) 345-6094

Az utóbbi két évtized geopolitikai változásai következményeként igen sok település és vár hovatartozása megváltozott, emellett a szomszédos államokban bekövetkezett változások a kisebbségi helységnevek bizonyos fokú állami elfogadottságában is megnyilvánulnak. Ezek, és a nagyszámú, más jellegű mai adat közlése is, de még inkább a történeti földrajz területén a szerző által végzett évtizedes kutatómunka, nemkülönben a szótár évtizedes hiánycikk volta indokolják annak jelentősen, több irányban bővített megjelentetését. Kiadványunk 1049 A/4-es oldalt és 74 színes térképszelvényt tartalmaz.
A szótárban lexikonszerűen megtalálhatjuk a volt Magyar Királyság Horvát-Szlavónország nélküli területének összes helységét, Horvát-Szlavónország városait, vármegyei és járási székhelyeit, magyarok által is lakott településeit (az 1913. évi helységnévtár alapján), valamint a Magyar Királyság középkori területén fekvő fontosabb várakat és várkastélyokat. A teljesség igénye nélkül szerepelnek továbbá a történeti Magyarország területén 1913 óta alakult azon helységek, amelyeknek magyar nevük (is) van. Tartalmazza még a mai Moldva csángómagyar vonatkozású településeit, azonkívül a magyar történelemből és művelődéstörténetből ismert fontosabb – magyar névváltozattal is rendelkező – európai városokat. A történeti Magyarország helységeinél megtudhatjuk – az 1910. évi népszámlálás alapján – a lakosság számát, nemzetiségi és felekezeti megoszlását. A szótár a jelentősebb források alapján közli a települések esetleges további magyar és idegen nyelvű névváltozatait, valamint a helységek hovatartozását, a mai határainkon túli területeken pedig a település mai idegen nevét is.
A névváltozatok közül kiemelkednek a Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, illetve a Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában c. sorozatok köteteibe (az utóbbiba beleértve Fekete Nagy: Trencsén vármegye c. kötetét) felvett, a szótár keretei közé illeszthető helységek, várak és várkastélyok nevei, Lipszky János repertóriuma és Fényes Elek Magyarország geographiai szótára településnevei is.
A szótár a fontosabb történeti forrásokban található nevek mellett tartalmazza még a XX. század elején lezajlott magyarországi helységnévrendezést, azaz törzskönyvezést közvetlenül megelőző hivatalos helységneveket is, az 1900 és 1912 közötti időszak vármegyénként megjelentetett hivatalos névjegyzékei alapján.
A kárpátaljai helységnevek szócikkeiben – az 1944. évi helységnévtár szerint – a bizonyos autonómiával rendelkező Beregi, Máramarosi és Ungi közigazgatási kirendeltségek területén hivatalos ruszin nyelvű (cirill, illetve latin betűs) nevek is megtalálhatók. E szócikkek a ma hivatalos cirill betűs ukrán neveket és azok latin betűs névváltozatait is magukban foglalják.
Az utóbbi évtizedekben a szomszéd államok hatóságai által elfogadott, hivatalosnak tekinthető helységnévjegyzékek alapján – az 1920-ban elcsatolt mindegyik területen – a vonatkozó szócikkek a ma hivatalosnak tekinthető magyar helységnévvel és hatálybalépésének évszámával bővültek. Úgyszintén megtalálhatók a szótárban az e területeken ma hivatalosnak tekinthető, más nemzetiségek által használt helységnevek közül az Őrvidék (Burgenland) horvát nevei éppúgy, mint a Felvidék ukrán és német nevei, Erdély német, szlovák és ukrán nevei, illetve a Délvidék (Vajdaság) román nevei. A szótár a mai Magyarország hivatalos nemzetiségi helységneveit a 2003. évi helységnévtár alapján tartalmazza.
Közel 2400 szócikk lábjegyzetekkel egészült ki, amelyek lokalizálási, forráskritikai, nagyobbrészt pedig a Györffy és Csánki sorozataiban szereplő homonimák forrásjelzéseire vonatkozó megjegyzéseket tartalmaznak. A mű törzsanyaga a magyar ábécé betűrendjében sorolja fel a helységeket. Az idegen nyelvű helységnévmutatók között a ruszin és az ukrán nevek cirill betűs mutatója is szerepel.
Kötetünk Lipszky és Fényes műveiben szereplő, önállóságukat 1913-ig elvesztett vagy nem azonosított, illetve a szótár keretei közé nem illeszthető helységeit is – táblázatos formában – tartalmazza.
A kiadvány végén Magyarország nemzetiségi és felekezeti megoszlása is szerepel törvényhatóságonként, szintén táblázatos formában.
A szótár anyagának szemléltetésére teljesen új, részletesebb térképlapok készültek. Az Osztrák–Magyar Monarchia, illetve Magyarország közigazgatása (1913) térképeken túlmenően – 1 : 400 000-es méretaránnyal – az akkori magyarországi közigazgatási beosztást és az akkor önálló helységeket, továbbá a volt Magyar Királysághoz tartozott vagy azzal szomszédos területeken (Moldva, Dalmácia, Bosznia) levő, magyar névváltozattal is rendelkező településeket, az azonosított várakat és várkastélyokat találhatjuk meg az 54 db színes térképszelvényen. A moldvai csángómagyar településeket ábrázoló két mai térképlapon túlmenően elkészültek még a Magyarország közigazgatása (1301), illetve a Magyarország közigazgatása (1490) c. térképlapok is (kiemelve azokat a megyéket, amelyeket Györffy, illetve Csánki és Fekete Nagy a két sorozatban feldolgoztak). Végül a Magyarország hegy- és vízrajzi térképe a XX. század elején c. térkép, továbbá a Magyarország nemzetiségei (1910), illetve Magyarország felekezetei (1910) c. térképek a századforduló korát mutatják be.
A mű elsősorban a történet- és földrajztudomány, a térképészet, a nyelvészet, a régészet, valamint a kapcsolatos tudományágak művelőinek, az államigazgatási, közlekedési és idegenforgalmi szakembereknek a munkáját segítheti, de a nagyközönség egy részének érdeklődésére is számot tart.