Fazekas Béla (1922–1994) statisztikus, egyetemi tanár, a KSH elnökhelyettese
100 éve született Fazekas Béla (Tiszaföldvár, 1922. június 10. – Budapest, 1994. november 2.) statisztikus, egyetemi tanár, a KSH elnökhelyettese
1947-ben a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági szakán szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt munkát vállalt a Kis Újságnál, és tanított a Győrffy István Kollégiumban. 1944 végén Törökszentmiklóson, a helyi közigazgatásban dolgozott. 1945 elején, Debrecenben a Nemzeti Parasztpárt munkatársaként részt vett a földreform előkészítésében és végrehajtásában. 1948 és 1952 között a Földművelésügyi Minisztérium pénzügyi és tervezési osztályán, majd 1952-től 1985-ös nyugdíjazásáig a KSH Mezőgazdasági Főosztályán dolgozott. 1953-ban főosztályvezetői, 1955-ben elnökhelyettesi kinevezést kapott. Utóbbi posztjáról 1957-ben leváltották.
Kezdettől törekedett a hazai agrárstatisztika módszertani továbbfejlesztésére. Tekintettel arra, hogy eltávolították az 1940-es évek végén még ott dolgozó agrárstatisztikusokat, főosztályán eleinte új, tapasztalatlan gárda dolgozott. Irányításával hajtották végre 1959–1960-ban a helyszíni felvételen alapuló, teljes körű gyümölcsfaszámlálást, majd 1960–1965-ben a szőlőültetvények teljes körű összeírását. Úgy alakította ki az agrárstatisztika mutatóköreit, hogy azok a területek, az üzemágak és a tulajdonosi szektorok szerinti tervezésre, illetve beszámolásra alkalmas információkat szolgáltassanak az ágazati irányítás és a gazdaság folyamataihoz tartozó tények elemzéseihez. Nagy kihívást jelentett főosztálya számára az 1972-es általános mezőgazdasági összeírás megtervezése és végrehajtása, amelynek során a KSH a FAO által a fejlett országoknak javasolt „maximál programot” hajtotta végre. Ennek eredményei egyrészt települések szerint, másrészt összefoglaló, országos és megyei bontású adatsorokkal jelentek meg, tizenhat kötetben. Erre az összeírásra épült a megújuló agrárstatisztikai rendszer. Fazekas nevéhez főződik a világháborút követő második agrárcenzus, az 1981-es végrehajtása is. 1985-ben nyugdíjba vonult, de tudományos tevékenységét a Gazdaságkutató Intézet szakértőjeként folytatta.
Forrás: Nádudvari Zoltán: Fazekas Béla. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 196–197. p.
Kezdettől törekedett a hazai agrárstatisztika módszertani továbbfejlesztésére. Tekintettel arra, hogy eltávolították az 1940-es évek végén még ott dolgozó agrárstatisztikusokat, főosztályán eleinte új, tapasztalatlan gárda dolgozott. Irányításával hajtották végre 1959–1960-ban a helyszíni felvételen alapuló, teljes körű gyümölcsfaszámlálást, majd 1960–1965-ben a szőlőültetvények teljes körű összeírását. Úgy alakította ki az agrárstatisztika mutatóköreit, hogy azok a területek, az üzemágak és a tulajdonosi szektorok szerinti tervezésre, illetve beszámolásra alkalmas információkat szolgáltassanak az ágazati irányítás és a gazdaság folyamataihoz tartozó tények elemzéseihez. Nagy kihívást jelentett főosztálya számára az 1972-es általános mezőgazdasági összeírás megtervezése és végrehajtása, amelynek során a KSH a FAO által a fejlett országoknak javasolt „maximál programot” hajtotta végre. Ennek eredményei egyrészt települések szerint, másrészt összefoglaló, országos és megyei bontású adatsorokkal jelentek meg, tizenhat kötetben. Erre az összeírásra épült a megújuló agrárstatisztikai rendszer. Fazekas nevéhez főződik a világháborút követő második agrárcenzus, az 1981-es végrehajtása is. 1985-ben nyugdíjba vonult, de tudományos tevékenységét a Gazdaságkutató Intézet szakértőjeként folytatta.
Forrás: Nádudvari Zoltán: Fazekas Béla. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 196–197. p.
2022.06.10.
Címkék
Eseménynaptár
