Ferenc pápa: Remény

Ferenc pápa áprilisban bekövetkező halála előtt jelent meg nem sokkal a Remény című memoárja, amelynek megírására az elmúlt hat évben került sor. A visszaemlékezést elolvasva világosan kirajzolódik, hogy a családtagok, egyházi személyek, tanítók, barátok és a személyes tragédiák hogyan formálták Jorge Mario Bergoglio személyiségét és értékrendjét. A vérzivataros 20. századi események, mint a holokauszt, a Japánra dobott atombombák, az Argentínában lévő mérhetetlen szegénység és a kegyetlen Perón-diktatúra mind-mind szintén nyomot hagytak a jövendő pápa jellemén, hitéletén, beleértve egy súlyos tüdőbetegséget is. Továbbá bepillantást nyerhetünk a konklávé titokzatos rituáléjába is, valamint elsőkézből megtudhatjuk, hogy hogyan élte meg Ferenc a pápává választását, illetve az elődeitől származó életbölcsességeket hogyan tudta hasznosítani az egyházvezető tevékenysége során. Ferenc a pápaságának zászlajára tűzte ki a krisztusi tanítások szerinti hitvallás újra felélesztését, a közösséggel való aktív kapcsolattartást és az önzetlen szolgálatot. Felismerte azt, hogy a zűrzavaros 20. század után a nem kevésbé vészterhes 21. század kihívásainak (háborúk, világjárvány, klímaváltozás, migrációs válság, digitális technika vívmányai, nők szerepe az egyházban, vallás jövőképe) nemcsak meg kell felelnie, hanem megfelelően reagálnia is kell a katolikus egyháznak.  Az argentin egyházfő felkavaró és megrázó emberi sorsok ismertetésével élesen bírálta a politikusokat az értelmetlen háborúkért, a társadalmi egyenlőtlenségért és az általános közönyért. A szentatya próbálta a reményt, a toleranciát, a szolidaritást, az empátiát, a békét, a társadalmi- és nemi egyenlőséget világszerte elterjeszteni, illetve felhívni a figyelmet ezeknek a fontosságára, ezáltal küzdve egy élhetőbb, békésebb jövőért. A kötetet Ferenc pápa magánarchívumából származó, eddig soha nem publikált fényképek is gazdagítják.