Hírlevél feliratkozás
Vezetéknév *
Keresztnév *
E-mail cím *
A KSH Könyvtár a hírlevélre történő feliratkozáshoz szükséges személyes adatokat az Adatkezelési szabályzat IV. melléklet 5. pontja szerint kezeli. A feliratkozással hozzájárul ezen adatok kezeléséhez.

ReCaptchaError

Sikeres feliratkozás! Köszönjük! Bezár!
Sikertelen feliratkozás, kérjük, próbálja újra vagy vegye fel a kapcsolatot velünk! Bezár!
KSH Könyvtár KSH Könyvtár
  • Online katalógus Feliratkozás hírlevélre Feliratkozás
  • Facebook
  • Instagram
  • Rukkola
  • Segitség Normál nézet
  • Szolgáltatások
    • Kérdezd a könyvtárost
    • Könyvtárközi kölcsönzés
    • Kutatástámogatás
    • Kötészet és sokszorosítás
    • Születésnapi csomag
  • Rólunk
    • A könyvtár története
    • Gyűjteményünk
    • Tevékenységünk
    • Szakmai együttműködési megállapodások
    • Partnereink
    • Munkatársaink
    • Findura Imre-díszoklevéllel kitüntetett kollégáink
    • Galéria
    • Pályázatok
    • Közérdekű adatok
  • Látogatás előtt
    • Elérhetőség
    • Online katalógus
    • Könyvtárhasználat
    • Díjtételek
    • Adatvédelem
    • Közösségi szolgálat
    • Csoportos látogatás
  • Adatbázisok
    • Budapest Etnikai Adatbázisa 1850–1950
    • Digistat – Online statisztikai kiadványok
    • Fényes Elek digitális statisztikai könyvtár
    • Népszámlálási digitális adattár (Néda)
    • A könyvtárban elérhető magyar adatbázisok
    • A könyvtárban elérhető külföldi adatbázisok
  • Kiadványok
    • Saját könyveink
    • Nemzetközi Statisztikai Figyelő
  • Konferenciák
    • Szakkönyvtári seregszemle
  • Blog
    • Hírek
    • Események
    • Hírlevél
    • Könyvtári Hírlap
    • Új könyveink
    • Könyvajánlók
    • Évfordulók
    • Kitekintő
  • Keresés
  • Webshop
    Kosár
    0 db frontendCommonLayout.frontendCommonLayout.cart.product
    Fizetendő:
    0
    Ft
    Tovább
 
KSH Könyvtár
  • Online katalógus
  • Feliratkozás hírlevélre
  • Facebook
  • Instagram
  • Rukkola
Keresés
  • Online katalógus Facebook Instagram Rukkola Webshop
    Kosár
    0 db frontendCommonLayout.frontendCommonLayout.cart.product
    Fizetendő:
    0
    Ft
    Tovább
    Keresés
    frontendCommonLayout.searchBoxNav.close
  • Szolgáltatások
    • Kérdezd a könyvtárost
    • Könyvtárközi kölcsönzés
    • Kutatástámogatás
    • Kötészet és sokszorosítás
    • Születésnapi csomag
  • Rólunk
    • A könyvtár története
    • Gyűjteményünk
    • Tevékenységünk
    • Szakmai együttműködési megállapodások
    • Partnereink
    • Munkatársaink
    • Findura Imre-díszoklevéllel kitüntetett kollégáink
    • Galéria
    • Pályázatok
    • Közérdekű adatok
  • Látogatás előtt
    • Elérhetőség
    • Online katalógus
    • Könyvtárhasználat
    • Díjtételek
    • Adatvédelem
    • Közösségi szolgálat
    • Csoportos látogatás
  • Adatbázisok
    • Budapest Etnikai Adatbázisa 1850–1950
    • Digistat – Online statisztikai kiadványok
    • Fényes Elek digitális statisztikai könyvtár
    • Népszámlálási digitális adattár (Néda)
    • A könyvtárban elérhető magyar adatbázisok
    • A könyvtárban elérhető külföldi adatbázisok
  • Kiadványok
    • Saját könyveink
    • Nemzetközi Statisztikai Figyelő
  • Konferenciák
    • Szakkönyvtári seregszemle
  • Blog
    • Hírek
    • Események
    • Hírlevél
    • Könyvtári Hírlap
    • Új könyveink
    • Könyvajánlók
    • Évfordulók
    • Kitekintő

Kautz Gyula (1829. november 5. – 1909. március 27.)

190 évvel ezelőtt ezen a napon (november 5.) született Kautz Gyula közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, országgyűlési képviselő.

Jelentős szerepe volt a kiegyezés létrejöttében, az osztrák–magyar államrendszer kialakításában, illetve a kiegyezés kapcsán felmerült gazdasági problémák véleményezésében és megoldásában. Tagja volt annak a bizottságnak, amely 1863-ban beadványt intézett a Helytartótanácshoz az Országos Statisztikai Hivatal létrehozásának tárgyában, s annak a bizottságnak is, amelynek feladata az intézmény felállítása iránti részletes javaslat kidolgozása volt. Alakja elsősorban közgazdászként ismert, de a pénzügytan, a statisztika és az utóbbi jog- és államtudományi területére eső rokontudományainak tekintetében is maradandót alkotott. 
 
A tudomány hazai művelői között ő volt az első, aki a tágabb értelemben vett magyar közgazdaság-tudomány fejlődését korszerű tudománytörténeti és tudományelméleti szempontok szerint vizsgálta. Munkásságát az a törekvés is jellemezte, hogy egyensúlyt alakítson ki a közéleti politikai és tudományos tevékenysége között, hogy minél hatékonyabban működhessen a társadalmi haladás és a tudomány fejlesztésének szolgálatában. A korszak statisztikatudományának – Schwartner Márton műve óta – nagy hiányossága volt egy kizárólag Magyarországról készített átfogó statisztikai munka, amely képet adhatott volna az ország állapotáról. A forradalom bukása után azonban politikailag lehetetlenné vált egy ilyen mű elkészítése. A realitásokat felismerve úgy döntött, hogy az összbirodalomról készít átfogó statisztikai művet (Az ausztriai birodalom statisztikája, különös tekintettel Magyarországra), amelyben tárgyalja Magyarországot is. Az osztrák birodalom statisztikai adatait elemző, nemzetközi összehasonlító adatsorokat is tartalmazó művében elsőként alkalmazta a magyar szakirodalomban a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon fogalmát. Műve gazdaságstatisztikai fejezeteiben több módszertani újítást alkalmazott, kiszámította például az agrárnépsűrűséget, és bevezette a rozsegyenmérő fogalmát, ami lehetővé tette a birodalom egyes részei gabonatermelésének összehasonlítását. Legfontosabb eredménye azonban az egyes termelési ágakban előállított termékek pénzbeli értékének megadása és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának, illetve az össznemzeti termelés értékének kiszámítása volt. A birodalom egészére vonatkozó számításai közgazdasági és módszertani szempontból egyaránt úttörő jelentőségűek voltak.

Második nagyobb munkája (Theorie und Geschichte der Nationalökonomie), amely a nemzetgazdaság elméletével és történetével foglalkozik két kötetben, hatalmas sikert aratott és azonnal nemzetközi elismertséget szerzett a fiatal tudósnak. Művének jelentőségét az adja, hogy tárgyalta Hermann Heinrich Gossen munkásságát, és elsőként mutatott rá Richard Cantillon igazi jelentőségére. 
 
Kimagasló fontosságú műve az 1868-ban megjelent könyve (A nemzetgazdasági eszmék fejődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon), amely mindmáig az egyetlen szisztematikus magyar közgazdasági eszmetörténeti feldolgozás. Munkája művelődéstörténeti és közjogi forrás is, amelynek külön értéket ad, hogy milyen nehézségek árán volt lehetséges az anyaggyűjtés hozzá. 
 
Forrás: Derzsy Márk – Rózsa Dávid: Kautz Gyula. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 358–360. p. 
 
A kép forrása: Széchenyi Egyetem
2019.11.05.
évforduló
Nemzeti Kulturális Alap Elfogadóhely KSH KSH Népességtudományi Kutatóintézet ELTE Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRT. Nemzeti Audiovizuális Archívum
KSH Könyvtár
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.
 
  • Titkárság
  • Telefon: +36 (1) 345-6105
  • E-mail: konyvtar@ksh.hu
Tájékoztatás
  • Telefon: +36 (1) 345-6036
  • E-mail: tajekoztatas@kshkonyvtar.hu
Kölcsönzés
  • Telefon: +36 (1) 345-6339
  • E-mail: kolcsonzes@kshkonyvtar.hu
 
  • Közérdekű adatok

NYITVATARTÁS
  • Hétfő:8:00–19:00
  • Kedd:8:00–19:00
  • Szerda:12:00–19:00
  • Csütörtök:8:00–19:00
  • Péntek:8:00–16:00
  • Szombat–vasárnap:ZÁRVA
 
© 2013–2022 Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
Észrevételeiket kérjük, az it@kshkonyvtar.hu e-mail-címen jelezzék!