Hírlevél feliratkozás
Vezetéknév *
Keresztnév *
E-mail cím *
A KSH Könyvtár a hírlevélre történő feliratkozáshoz szükséges személyes adatokat az Adatkezelési szabályzat IV. melléklet 5. pontja szerint kezeli. A feliratkozással hozzájárul ezen adatok kezeléséhez.

ReCaptchaError

Sikeres feliratkozás! Köszönjük! Bezár!
Sikertelen feliratkozás, kérjük, próbálja újra vagy vegye fel a kapcsolatot velünk! Bezár!
KSH Könyvtár KSH Könyvtár
  • Online katalógus Feliratkozás hírlevélre Feliratkozás
  • Facebook
  • Instagram
  • Rukkola
  • Segitség Normál nézet
  • Szolgáltatások
    • Kérdezd a könyvtárost
    • Könyvtárközi kölcsönzés
    • Kutatástámogatás
    • Kötészet és sokszorosítás
    • Születésnapi csomag
  • Rólunk
    • A könyvtár története
    • Gyűjteményünk
    • Tevékenységünk
    • Szakmai együttműködési megállapodások
    • Partnereink
    • Munkatársaink
    • Findura Imre-díszoklevéllel kitüntetett kollégáink
    • Galéria
    • Pályázatok
    • Közérdekű adatok
  • Látogatás előtt
    • Elérhetőség
    • Online katalógus
    • Könyvtárhasználat
    • Díjtételek
    • Adatvédelem
    • Közösségi szolgálat
    • Csoportos látogatás
  • Adatbázisok
    • Budapest Etnikai Adatbázisa 1850–1950
    • Digistat – Online statisztikai kiadványok
    • Fényes Elek digitális statisztikai könyvtár
    • Népszámlálási digitális adattár (Néda)
    • A könyvtárban elérhető magyar adatbázisok
    • A könyvtárban elérhető külföldi adatbázisok
  • Kiadványok
    • Saját könyveink
    • Nemzetközi Statisztikai Figyelő
  • Konferenciák
    • Szakkönyvtári seregszemle
  • Blog
    • Hírek
    • Események
    • Hírlevél
    • Könyvtári Hírlap
    • Új könyveink
    • Könyvajánlók
    • Évfordulók
    • Kitekintő
  • Keresés
  • Webshop
    Kosár
    0 db frontendCommonLayout.frontendCommonLayout.cart.product
    Fizetendő:
    0
    Ft
    Tovább
 
KSH Könyvtár
  • Online katalógus
  • Feliratkozás hírlevélre
  • Facebook
  • Instagram
  • Rukkola
Keresés
  • Online katalógus Facebook Instagram Rukkola Webshop
    Kosár
    0 db frontendCommonLayout.frontendCommonLayout.cart.product
    Fizetendő:
    0
    Ft
    Tovább
    Keresés
    frontendCommonLayout.searchBoxNav.close
  • Szolgáltatások
    • Kérdezd a könyvtárost
    • Könyvtárközi kölcsönzés
    • Kutatástámogatás
    • Kötészet és sokszorosítás
    • Születésnapi csomag
  • Rólunk
    • A könyvtár története
    • Gyűjteményünk
    • Tevékenységünk
    • Szakmai együttműködési megállapodások
    • Partnereink
    • Munkatársaink
    • Findura Imre-díszoklevéllel kitüntetett kollégáink
    • Galéria
    • Pályázatok
    • Közérdekű adatok
  • Látogatás előtt
    • Elérhetőség
    • Online katalógus
    • Könyvtárhasználat
    • Díjtételek
    • Adatvédelem
    • Közösségi szolgálat
    • Csoportos látogatás
  • Adatbázisok
    • Budapest Etnikai Adatbázisa 1850–1950
    • Digistat – Online statisztikai kiadványok
    • Fényes Elek digitális statisztikai könyvtár
    • Népszámlálási digitális adattár (Néda)
    • A könyvtárban elérhető magyar adatbázisok
    • A könyvtárban elérhető külföldi adatbázisok
  • Kiadványok
    • Saját könyveink
    • Nemzetközi Statisztikai Figyelő
  • Konferenciák
    • Szakkönyvtári seregszemle
  • Blog
    • Hírek
    • Események
    • Hírlevél
    • Könyvtári Hírlap
    • Új könyveink
    • Könyvajánlók
    • Évfordulók
    • Kitekintő

Trianon vs. térképek – avagy mi mindenre jó a statisztika

Az első világháborúban vesztes Magyarország politikai vezetése a cseh(szlovák), a román és a szerb területi követelések, valamint az antanthatalmak által a háború alatt a későbbi utódállamok képviselőinek tett ígéretek ismeretében tisztában volt azzal, hogy a leendő béketárgyalásokon nemcsak a békefeltételek kidolgozása, hanem az ország területi integritása is terítékre kerül. Az esetleges területelcsatolásokat – legalább részben – megakadályozandó a hazai tudományos közélet képviselői szinte azonnal, már a háború végén hozzáláttak a munkához, hogy a magyar békedelegáció megfelelő, tudományosan megalapozott érvekkel és eszközökkel érkezzen meg a majdani béketárgyalásokra. Ezek kidolgozásában, az anyagok összeállításában meghatározó szerepet töltött be a Központi Statisztikai Hivatal, hiszen az adatgyűjtések révén ez az intézmény rendelkezett az ország társadalmára, gazdaságára, földrajzi jellemzőire és nemzetiségi megoszlására vonatkozó adatokkal.

A hivatal igazgatója, Buday László és Teleki Pál földrajztudós, a Földrajzi Társaság főtitkára, későbbi miniszterelnök már 1918 októberében közös beadványban keresték meg a KSH irányítását ellátó szerv, a Kereskedelmi Minisztérium vezetőségét, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a béketárgyalásokra való felkészülést a megfelelő statisztikai összeállítások elkészítésével. Az adatokat illetően a KSH a legutolsó, az 1910-ben végrehajtott népszámlálást vette figyelembe, és ez alapján állítottak össze az országra, illetve egyes területeire vonatkozó összefoglalókat, amelyek az ország egyes részeinek gazdasági egymásrautaltsága mellett, a lakosság nemzetiségi arányait is megmutatták. A statisztikai adatok szöveges vagy táblázatos formában történő bemutatásánál azonban jóval szemléletesebb eszközt jelentettek a térképek, amelyek segítségével viszonylag pontosan lehetett érzékeltetni az országon belüli gazdasági összefonódásokat vagy nemzetiségi határokat, így magyar szempontból adott esetben sokkal hatékonyabban lehetett érvelni egy-egy város, járás vagy megye (vagy annak egy része) győztes nagyhatalmak által tervezett elcsatolásának észszerűtlensége mellett. Bár a Teleki vezette, a békedelegáció anyagának összeállításáért felelős csoport rengeteg tudományosan megalapozott ügyiratot, dokumentációt és térképet készített, mivel a magyar békedelegációt lényegében csak a békeszerződés végleges változatának átvételére hívták meg Párizsba, nem pedig az arról való tárgyalásra, így ezeket az anyagokat az antanthatalmak vezetői nem tekintették meg. Ez alól egyedüli kivételt képezett az e témában készült egyik legfontosabb és legismertebb térkép, a Teleki Pál által szerkesztett „Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján” című munka, vagy ismertebb nevén a „vörös térkép”.
 
A térképet Teleki – a már említett 1910. évi népszámlálás adatai alapján – 1919 januárjára készítette el, közismert nevét pedig a magyar nemzetiséget jelölő vörös színről kapta (innen van a francia neve is: carte rouge). A térkép újszerűségét a népsűrűség figyelembe vétele jelentette, ugyanis a korábbi néprajzi térképek nem tudták visszaadni egy adott területen az egyes nemzetiségek számarányában mutatkozó – akár jelentős – eltéréseket, ezzel pedig akaratlanul is, de torzították a nemzetiségek egymáshoz viszonyított arányát. Teleki térképén egy négyzetmilliméter 100 lakost jelentett, ahol azonban nem érte el a népsűrűség a 100 fő/km2-t, üresen hagyta és fehér színnel, lakatlanként jelölte meg az adott területet. Ez a módszer tökéletesen alkalmas volt a gyéren lakott vagy ténylegesen lakatlan területek (magashegységek, erdőségek) népességének valós térképi megjelenítésére. A magyar békedelegáció vezetőjének, gróf Apponyi Albertnek 1920. január 16-án a béketervezet végleges változatának átvételekor lehetősége nyílt röviden bemutatni a „vörös térképet” az antanthatalmak vezetőinek, és bár úgy tűnt, hogy a térkép és a hozzá fűzött magyarázat érdemi hatást váltott ki a döntéshozókból, végül ez sem változtatott a béketervezet pontjain. Magyarország képviselői végül 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely rendkívül súlyosan, sok tekintetben pedig igazságtalanul érintette az országot. A politikai vezetés, valamint a lakosság számára is az egyik legelfogadhatatlanabb pont az ország több mint kétharmadának, és ezzel együtt nagyjából 3.3 millió magyar nemzetiségű állampolgárnak az elcsatolása volt.
 
A KSH Könyvtár a KSH-val karöltve a 100. évfordulóra való tekintettel egyedülálló térképalbumot jelentetett meg A számontartott nemzet címen, amely – az említett „vörös térkép” mellett – több mint 200, a statisztikai hivatal adatai alapján készített térképet tartalmaz. A kiadvány célja az 1867 és 1945 közötti Magyarország gazdaságának, társadalmának tizenhárom tematikus fejezetben történő bemutatása, reflektálva a trianoni döntés súlyos következményeire is. A könyvtár térképalbuma angol és magyar nyelven az alábbi linken keresztül rendelhető meg.
2020.10.07.
kitekintő, könyvajánló, Trianon, statisztika, térképgyűjtemény, Magyarország, 20. század
Nemzeti Kulturális Alap Elfogadóhely KSH KSH Népességtudományi Kutatóintézet ELTE Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRT. Nemzeti Audiovizuális Archívum
KSH Könyvtár
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.
 
  • Titkárság
  • Telefon: +36 (1) 345-6105
  • E-mail: konyvtar@ksh.hu
Tájékoztatás
  • Telefon: +36 (1) 345-6036
  • E-mail: tajekoztatas@kshkonyvtar.hu
Kölcsönzés
  • Telefon: +36 (1) 345-6339
  • E-mail: kolcsonzes@kshkonyvtar.hu
 
  • Közérdekű adatok

NYITVATARTÁS
  • Hétfő:8:00–19:00
  • Kedd:8:00–19:00
  • Szerda:12:00–19:00
  • Csütörtök:8:00–19:00
  • Péntek:8:00–16:00
  • Szombat–vasárnap:ZÁRVA
 
© 2013–2022 Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
Észrevételeiket kérjük, az it@kshkonyvtar.hu e-mail-címen jelezzék!