Károlyi Amy (eredeti neve: Károlyi Mária) 1909. július 24-én született Budapesten, itt is hunyt el 2003. májusában. József Attila-díjas magyar költő, műfordító. Weöres Sándor Kossuth-díjas író felesége volt.
Értelmiségi családban nevelkedett, édesapja a II. kerület helyettes elöljárója volt, édesanyja zongoraművésznek készült, de fiatalon férjhez ment, s a családi élet, a három gyerek gondja véget vetett művészi pályájának.
Károlyi Amy a Bajza utcai polgári iskola történelem, magyar és német tanára volt, a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. 1939-ben jelent meg első verse a Magyar Csillagban, 1940-ben pedig már Babits Mihály közölte le verseit a Nyugatban.
A háború után a magyar rádióban dolgozott, majd 1949-ben rövid ideig az Athenaeum Kiadó munkatársa is volt. 1948-ban lett Weöres Sándor felesége - írói neve ekkor a Károlyi-Weöres Mária volt -, harmonikus, művészileg is termékeny kapcsolatuk négy évtizedig tartott.
Műfordítóként angol, német, francia lírát fordított, "Vonzások és viszonzások" címmel jelent meg kötete válogatott műfordításaiból. Írt esszéket, visszaemlékezéseket is.
1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
A Weöres Sándor és Károlyi Amy 1946-ban egy temetőben randevúztak először. Beszélgetés közben rájuk esteledett, a temető kapuját bezárták. Amikor reggel végre kiengedték őket, már tudták, hogy össze fognak házasodni.
A házasság hírét Weöres barátai részéről nem fogadta osztatlan lelkesedés. „Amikor férjhez mentem Sanyihoz, az valahogy az irodalmi életnek nem tetszett. Ariel meg Puck ne házasodjon meg, ugyan ki az, aki őt elkanyarta, ilyen hangulat volt” – írta később Károlyi Amy. A feleségnek nem lehetett könnyű: nehéz egy olyan gyereklelkű felnőttel élni, aki a költészeten kívül semmit nem vesz komolyan. Amyra maradtak az evilági dolgok, a mindennapi szükségletek biztosítása, a pénz beosztása, és persze a korlátok felállítása. Korlátokra szükség volt, hiszen Weöres szeretett inni, s Károlyi Amy egész későbbi életét meghatározta, hogy megóvja férjét az alkohollal való kalandoktól. Barátjuk, Lator László szerint „ha nem jön Amy, Weöres Sándor az árokparton halt volna meg harmincvalahány éves korában."
Kötetei:
A kislány, aki fütyülni tudott (mese, 1941)
Cili cica kalandjai (verses, képeskönyv, 1946)
Körhinta (mesék, 1947)
Szegezzetek a földhöz, csillagok (versek, 1947)
Holdistennő (versk, 1957)
Tik-Tak (verses képeskönyv, 1957)
Tarka forgó (gyermekköny, 1958)
A harmadik ház (versek, 1965)
Anti-mennyország (1969)
-talan, -telen (összegyűjtött versek, 1972)
Pakli kártya (versek, 1974)
Hetedhét ország (gyermekkönyv, Weöres Sándorral, 1975)
Kulcslyuk-líra (versek, prózák, 1977)
A nyúl feje (versek, 1979)
Két kis bunda bandukol (versek, 1980)
Vers és napló (versek, 1981)
Nincs út Avilába (versek, 1982)
Születésem története (visszaemlékezések, tanulmányok, 1984)
Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben (Moldován Domokossal, 1985)
A szobrok elindulnak (versek, 1986)
Egy marék por (versek, prózák, 1988)
Bezárt ház (versek, 1989)
Requiem élőkért (versek, 1990)
Mindenért mindent (versek, 1992)
Weöres Sándor titkai. Károlyi Amy és Weöres Sándor kéziratos verseskönyve, 1947-1948; szerk., előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1993
A tű foka (versek, 1996)
A lét határa (versek, 1997)
Euridiké hallgatása (versek, 1997)
Látkép visszafelé (2000)
Hazatérés. Válogatott versek; vál., szerk. Steinert Ágota; Argumentum, Bp., 2004
XX. századi zsoltár; összeáll. Steinert Ágota; Tericum, Bp., 2009
Műfordításai:
Vonzások és viszonzások (válogatott műfordítások, 1975)
Emily Dickinson válogatott írásai (1978)
Han-san: A bölcs vigyor (versek, 1997)
FOTO: FORTEPAN / Németh László Társaság adományozó
