Hírlevél feliratkozás
Vezetéknév *
Keresztnév *
E-mail cím *
A KSH Könyvtár a hírlevélre történő feliratkozáshoz szükséges személyes adatokat az Adatkezelési szabályzat IV. melléklet 5. pontja szerint kezeli. A feliratkozással hozzájárul ezen adatok kezeléséhez.

ReCaptchaError

Sikeres feliratkozás! Köszönjük! Bezár!
Sikertelen feliratkozás, kérjük, próbálja újra vagy vegye fel a kapcsolatot velünk! Bezár!
KSH Könyvtár KSH Könyvtár
  • Online katalógus Feliratkozás hírlevélre Feliratkozás
  • Facebook
  • Instagram
  • Rukkola
  • Segitség Normál nézet
  • Szolgáltatások
    • Kérdezd a könyvtárost
    • Könyvtárközi kölcsönzés
    • Kutatástámogatás
    • Kötészet és sokszorosítás
    • Születésnapi csomag
  • Rólunk
    • A könyvtár története
    • Gyűjteményünk
    • Tevékenységünk
    • Szakmai együttműködési megállapodások
    • Partnereink
    • Munkatársaink
    • Findura Imre-díszoklevéllel kitüntetett kollégáink
    • Galéria
    • Pályázatok
    • Közérdekű adatok
  • Látogatás előtt
    • Elérhetőség
    • Online katalógus
    • Könyvtárhasználat
    • Díjtételek
    • Adatvédelem
    • Közösségi szolgálat
    • Csoportos látogatás
  • Adatbázisok
    • Budapest Etnikai Adatbázisa 1850–1950
    • Digistat – Online statisztikai kiadványok
    • Fényes Elek digitális statisztikai könyvtár
    • Népszámlálási digitális adattár (Néda)
    • A könyvtárban elérhető magyar adatbázisok
    • A könyvtárban elérhető külföldi adatbázisok
  • Kiadványok
    • Saját könyveink
    • Nemzetközi Statisztikai Figyelő
  • Konferenciák
    • Szakkönyvtári seregszemle
  • Blog
    • Hírek
    • Események
    • Hírlevél
    • Könyvtári Hírlap
    • Új könyveink
    • Könyvajánlók
    • Évfordulók
    • Kitekintő
  • Keresés
  • Webshop
    Kosár
    0 db frontendCommonLayout.frontendCommonLayout.cart.product
    Fizetendő:
    0
    Ft
    Tovább
 
KSH Könyvtár
  • Online katalógus
  • Feliratkozás hírlevélre
  • Facebook
  • Instagram
  • Rukkola
Keresés
  • Online katalógus Facebook Instagram Rukkola Webshop
    Kosár
    0 db frontendCommonLayout.frontendCommonLayout.cart.product
    Fizetendő:
    0
    Ft
    Tovább
    Keresés
    frontendCommonLayout.searchBoxNav.close
  • Szolgáltatások
    • Kérdezd a könyvtárost
    • Könyvtárközi kölcsönzés
    • Kutatástámogatás
    • Kötészet és sokszorosítás
    • Születésnapi csomag
  • Rólunk
    • A könyvtár története
    • Gyűjteményünk
    • Tevékenységünk
    • Szakmai együttműködési megállapodások
    • Partnereink
    • Munkatársaink
    • Findura Imre-díszoklevéllel kitüntetett kollégáink
    • Galéria
    • Pályázatok
    • Közérdekű adatok
  • Látogatás előtt
    • Elérhetőség
    • Online katalógus
    • Könyvtárhasználat
    • Díjtételek
    • Adatvédelem
    • Közösségi szolgálat
    • Csoportos látogatás
  • Adatbázisok
    • Budapest Etnikai Adatbázisa 1850–1950
    • Digistat – Online statisztikai kiadványok
    • Fényes Elek digitális statisztikai könyvtár
    • Népszámlálási digitális adattár (Néda)
    • A könyvtárban elérhető magyar adatbázisok
    • A könyvtárban elérhető külföldi adatbázisok
  • Kiadványok
    • Saját könyveink
    • Nemzetközi Statisztikai Figyelő
  • Konferenciák
    • Szakkönyvtári seregszemle
  • Blog
    • Hírek
    • Események
    • Hírlevél
    • Könyvtári Hírlap
    • Új könyveink
    • Könyvajánlók
    • Évfordulók
    • Kitekintő

Linzbauer Ferenc Xavér (1807. december 7. – 1888. szeptember 26.)

180 éve ezen a napon (szeptember 26.) hunyt el Linzbauer Ferenc Xavér orvos, egyetemi tanár.

1825-ben kezdte meg az orvosi tanulmányokat a KMTE-n, s 1832-ben szerezte meg orvosdoktori oklevelét. A diplomaszerzést követően két évig gyakornokként a KMTE-n adott elő, majd a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. Pályája első szakaszában az egészségügyi közigazgatásban dolgozott, 1837 és 1848 között a Jászkun kerület főorvosa volt.
A szabadságharc idején, miután a bécsi kormányzat rendeleteit végrehajtotta, a felelősségre vonástól tartva Windisch-Grätz herceg segítségével Ausztriába menekült, ahol a rennwegi tüzérlaktanyában felállított katonai kórház orvosfőnökévé nevezték ki. Négy hónap után azonban kénytelen volt lemondani hivataláról, mivel a kórházban terjedő tífusz őt is megfertőzte, s a betegségből csak lassan épült fel. 1849 végén tért vissza Magyarországra, ahol császárhű magatartásának jutalmaként 1850-ben a KMTE orvosi karán az állattan helyettes tanári posztját töltötte be. Az orvosi képzés átszervezése keretében 1851-ben rendkívüli tanári kinevezést kapott a sebészi propaedeutika tanszékére, de ebben a minőségében csak egy félévet adott elő. Ugyanebben az évben Bécsbe rendelték a császári és királyi belügyminisztérium egészségügyi osztályára.
1859-ben felmentették bécsi állásából, így 1860-ban hazatért Pestre, és az egyetemen elfoglalta korábbi állását. 1861-ben saját kérésére a sebészi propaedeutika rendes tanárává nevezte ki az uralkodó. 1863 és 1866 között a botanika helyettes tanáraként és az egyetemi füvészkert ideiglenes igazgatójaként is dolgozott, s jelentős érdemeket szerzett a füvészkert növényállományának gazdagításában.
 
A társadalmi élet terén is aktív volt, 1861–1862-ben kezdeményező szerepet játszott az orvostanhallgatók segélyegyleteinek megalapításában, a sebészek egyletének alapszabályait maga fogalmazta. Az évenként publikált Orvosi országos névtár kiadására tett szabadalmi javaslata révén igyekezett biztosítani az egylet anyagi hátterét is. Az egyetemen 1868-ban előterjesztést tett az orvosi kar centenáriumának megünneplésére, s az ünnepségek első tervét is ő készítette. 1870-ben részt vett magyar katonaorvosok toborzásában a török hadsereg számára. 1871-ben nyugdíjazták, s az ausztriai Mödlingbe költözött, de ennek ellenére részt vett a szaksajtóban és egyéb kiadványok útján a hazai közegészségügy fejlesztéséről szóló vitákban.
A katonaorvosok toborzása terén kifejtett tevékenysége elismeréseként a török Medzsid rend IV. osztályával tüntették ki. Hatósági orvosi és egyetemi tanári munkája mellett mindvégig foglalkoztatták a közegészségügy fejlesztésének kérdései. Még Jászkun kerületi főorvosként szembesült vele, hogy a hatósági orvosok számára nem áll rendelkezésre a hatályos jogszabályokat tartalmazó kézikönyv, ezért határozta el a Magyar Királyság egészségügyi jogszabályainak összegyűjtését Szent István korától 1848-ig. A munka összeállítását József nádor is támogatta, majd a szabadságharc után Karl Geringer, Magyarország helytartója segítette, de gyűjtőmunkája során kiterjedt levelezést folytatott, többek között Toldy Ferencnek, az Akadémia elnökének segítségét és tanácsait is kikérte.
 
Codex sanitario-medicinalis Hungarić ab incunabulis Regni usqua ad nostra tempora, studio et opera … congestus című munkája végül 1852 és 1861 között három kötetben látott napvilágot. A Codexhez végzett anyaggyűjtés alapján utólag megírta az egyes egészségügyi szakágak hazai fejlődésének történetét is. Sokoldalú publikációs tevékenységet folytatott, ennek részeként a közegészségügy és az egyetemi oktatás kérdéseiről írt tanulmányai az Orvosi Tárban, a Zeitschrift für Natur- und Heilkundéban; a Pesti Naplóban és a Gyógyászatban jelentek meg. A császári és királyi belügyminisztérium egészségügyi osztályán készítette el Magyarország közegészségügyi statisztikáját is, amely 1859-ben jelent meg. A kötet első része a korabeli egészségügyi intézmények leírását és az egészségügyi személyzet névtárát tartalmazta a korabeli kerületi közigazgatási beosztás szerinti felsorolásban. A második rész pedig statisztikai táblákat közölt az egyes járások és városok egészségügyi ellátottságáról, illetve azok kerületi és országos összesítéséről. Továbbá ebben a részben írt az egészségügyi ellátáshoz hozzáférő népesség nagyságáról, a kórházakról, a jótékony intézetekről és azok vagyonáról, valamint a gyógyhelyek és gyógyfürdők listájáról.

Forrás: Mészáros Balázs: Linzbauer Ferenc Xavér. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 454–455. p.
2018.09.26.
évforduló
Nemzeti Kulturális Alap Elfogadóhely KSH KSH Népességtudományi Kutatóintézet ELTE Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRT. Nemzeti Audiovizuális Archívum
KSH Könyvtár
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.
 
  • Titkárság
  • Telefon: +36 (1) 345-6105
  • E-mail: konyvtar@ksh.hu
Tájékoztatás
  • Telefon: +36 (1) 345-6036
  • E-mail: tajekoztatas@kshkonyvtar.hu
Kölcsönzés
  • Telefon: +36 (1) 345-6339
  • E-mail: kolcsonzes@kshkonyvtar.hu
 
  • Közérdekű adatok

NYITVATARTÁS
  • Hétfő:8:00–19:00
  • Kedd:8:00–19:00
  • Szerda:12:00–19:00
  • Csütörtök:8:00–19:00
  • Péntek:8:00–16:00
  • Szombat–vasárnap:ZÁRVA
 
© 2013–2022 Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
Észrevételeiket kérjük, az it@kshkonyvtar.hu e-mail-címen jelezzék!