Ferenczi Izsó (1881–1958) statisztikus, iparpolitikus, a KSH könyvtárának vezetője
140 éve született Ferenczi Izsó (Temesvár, 1881. július 19. – Budapest, 1958. január 19.) statisztikus, iparpolitikus, a KSH könyvtárának vezetője
Fenster néven született, vezetéknevét 1903-ban magyarosította. 1903. március 14-én szerzett államtudományi doktori oklevelet a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. Anyanyelvén kívül megtanult németül és franciául.
1903. április 20-án került a KSH-ba, ahol még ez évben letette a statisztikai szakvizsgát. Széles körű közgazdasági ismereteinek köszönhetően tehetségét elsősorban a külkereskedelmi statisztika terén kamatoztatta, de 1904–1905 folyamán a hivatal könyvtárnokaként, 1917-ben a könyvtári katalógus szerkesztőjeként is működött. Hivatali pályafutása során előbb az áruforgalmi osztályon töltött be helyettes vezetői, majd a külkereskedelmi osztályon vezetői pozíciót. 1909-ben miniszteri fogalmazóvá, 1912-ben miniszteri segédtitkárrá, 1915-ben miniszteri titkárrá léptették elő. 1918-ban áthelyezték a kereskedelemügyi minisztériumba, amelynek a következő évben osztálytanácsosa lett. 1921-től az önálló vámtarifatörvény kidolgozásáért felelt, amelyet végül 1924. augusztus 3-án cikkelyeztek be. A Horthy-korszak iparpolitikájának meghatározó alakjaként rendszeresen képviselte a magyar kormányt különböző nemzetközi közgazdasági konferenciákon. Miniszteri biztosként felügyelte a Magyar Külkereskedelmi Intézetet. 1938-ban a kereskedelemügyi minisztérium külkereskedelmi ügyosztályának vezetője lett.
Szakirodalmi munkái a magyar külkereskedelem és vámpolitika kérdéseit járják körül. Ferenczi írta az ország 1912 és 1914 közötti külkereskedelmi forgalmáról kiadott hivatalos közlemények bevezető értekezését. Előadott a Magyar Közgazdasági Társaság 1922-es, az új autonóm vámtarifának szentelt és 1927-es, Kereskedelmi mérlegünk passzivitása című ankétján is. A Magyar Statisztikai Társaság székfoglalóját a vámtarifák nómenklatúrájának nemzetközi egységesítéséről tartotta 1930-ban. A Magyarország közgazdaságát és pénzügyeit bemutató évkönyv, az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch kereskedelempolitikai fejezetének szerzője volt 1925 és 1938 között. Írásaiban és előadásaiban a magyar vámrendszer elsődleges feladataként a hazai ipar védelmét jelölte meg.
A szöveg forrása: Rózsa Dávid: Ferenczi Izsó. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 208–209. p.
1903. április 20-án került a KSH-ba, ahol még ez évben letette a statisztikai szakvizsgát. Széles körű közgazdasági ismereteinek köszönhetően tehetségét elsősorban a külkereskedelmi statisztika terén kamatoztatta, de 1904–1905 folyamán a hivatal könyvtárnokaként, 1917-ben a könyvtári katalógus szerkesztőjeként is működött. Hivatali pályafutása során előbb az áruforgalmi osztályon töltött be helyettes vezetői, majd a külkereskedelmi osztályon vezetői pozíciót. 1909-ben miniszteri fogalmazóvá, 1912-ben miniszteri segédtitkárrá, 1915-ben miniszteri titkárrá léptették elő. 1918-ban áthelyezték a kereskedelemügyi minisztériumba, amelynek a következő évben osztálytanácsosa lett. 1921-től az önálló vámtarifatörvény kidolgozásáért felelt, amelyet végül 1924. augusztus 3-án cikkelyeztek be. A Horthy-korszak iparpolitikájának meghatározó alakjaként rendszeresen képviselte a magyar kormányt különböző nemzetközi közgazdasági konferenciákon. Miniszteri biztosként felügyelte a Magyar Külkereskedelmi Intézetet. 1938-ban a kereskedelemügyi minisztérium külkereskedelmi ügyosztályának vezetője lett.
Szakirodalmi munkái a magyar külkereskedelem és vámpolitika kérdéseit járják körül. Ferenczi írta az ország 1912 és 1914 közötti külkereskedelmi forgalmáról kiadott hivatalos közlemények bevezető értekezését. Előadott a Magyar Közgazdasági Társaság 1922-es, az új autonóm vámtarifának szentelt és 1927-es, Kereskedelmi mérlegünk passzivitása című ankétján is. A Magyar Statisztikai Társaság székfoglalóját a vámtarifák nómenklatúrájának nemzetközi egységesítéséről tartotta 1930-ban. A Magyarország közgazdaságát és pénzügyeit bemutató évkönyv, az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch kereskedelempolitikai fejezetének szerzője volt 1925 és 1938 között. Írásaiban és előadásaiban a magyar vámrendszer elsődleges feladataként a hazai ipar védelmét jelölte meg.
A szöveg forrása: Rózsa Dávid: Ferenczi Izsó. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 208–209. p.
2021.07.19.
