Farkasfalvy Sándor (1888. június 9. – 1966. május 19.)
130 évvel ezelőtt született (június 9.) Farkasfalvy Sándor statisztikus, a KSH alelnöke.
1911-től dolgozott a KSH-ban. Az I. világháború idején a mezőgazdasági és az iparstatisztikai felvételekben működött közre, továbbá osztályvezető-helyettesként részt vett a mezőgazdasági osztályon a cséplési statisztika, az ipari osztályon pedig a háborús ipari statisztika megszervezésében. Mindezen munkálatok mellett két éven keresztül a hitelügyi statisztikai osztály vezetői tisztségét is betöltötte. 1915-ben fizetéses miniszteri segédfogalmazó lett. 1919 végétől 1920 közepéig részt vett a Fegyverszüneti Bizottság munkájában, az ország területét megszálló hadseregek által okozott károk statisztikai összeállításával foglalkozott. 1921-ben az ipari osztály vezetője lett, új megbízatásával egy időben pedig miniszteri titkárrá nevezték ki.
A következő évek során a statisztika több területével is foglalkozott, ilyen volt a gyáripari, termelési és az üzemi statisztika megszervezése, a részvénytársasági statisztika újjászervezése, a bányászati és kohászati statisztika megszervezése, továbbá a kereskedelmi miniszter megbízásából 1923-tól ő készítette el a gyári törzskönyveket. Mindezek mellett a honvédelmi miniszter megbízásából 1925-től kezdődően ő készítette az ipari törzskönyvet. Megszervezte az energiastatisztikát, részt vett az energiatörvény előkészítéséhez és a végrehajtásához szükséges statisztikai anyag összegyűjtésében és feldolgozásában. 1924-ben miniszteri osztálytanácsosi címet kapott.
A következő évek során a statisztika több területével is foglalkozott, ilyen volt a gyáripari, termelési és az üzemi statisztika megszervezése, a részvénytársasági statisztika újjászervezése, a bányászati és kohászati statisztika megszervezése, továbbá a kereskedelmi miniszter megbízásából 1923-tól ő készítette el a gyári törzskönyveket. Mindezek mellett a honvédelmi miniszter megbízásából 1925-től kezdődően ő készítette az ipari törzskönyvet. Megszervezte az energiastatisztikát, részt vett az energiatörvény előkészítéséhez és a végrehajtásához szükséges statisztikai anyag összegyűjtésében és feldolgozásában. 1924-ben miniszteri osztálytanácsosi címet kapott.
1927 és 1931 között a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal részére a budapesti és a Budapest környéki gyárak termelési és üzemi statisztikai adatainak feldolgozását végezte. 1928-ban a kereskedelmi miniszter megbízta az iparban foglalkoztatott külföldi honos tisztviselők, művezetők és előmunkások statisztikájának elkészítésével, 1930-ban pedig a háziipari statisztikai felvétel megtervezésével és végrehajtásával. 1931-ben a honvédelmi miniszter felkérte az ipari térképek elkészítésére és a népszámlálás során végzett honvédelmi célú összeírásból készült ipari feldolgozás anyagának összeállítására, majd a következő évben állandó megbízatást kapott arra, hogy a HM egyik bizottságában a hivatalt képviselje főelőadóként.
1933-ban a honvédelmi miniszter megbízásából már a mezőgazdaság, állattenyésztés, bányászat és ipar körébe tartozó fontosabb termelési, fogyasztási és készletadataira vonatkozó munkák elkészítésén, majd 1934-ben a katonai ellátás szempontjából fontos áruk kereskedelmi készletére vonatkozó statisztikai adatfelvétel megszervezésén dolgozott. 1934-ben felsőfokú statisztikai fogalmazási szakvizsgát tett. 1937-ben miniszteri tanácsosi címet kapott. 1943-ban tagja volt a statisztikai vizsgabizottságnak. 1944. június 30-án kinevezték a KSH alelnökévé.
1933-ban a honvédelmi miniszter megbízásából már a mezőgazdaság, állattenyésztés, bányászat és ipar körébe tartozó fontosabb termelési, fogyasztási és készletadataira vonatkozó munkák elkészítésén, majd 1934-ben a katonai ellátás szempontjából fontos áruk kereskedelmi készletére vonatkozó statisztikai adatfelvétel megszervezésén dolgozott. 1934-ben felsőfokú statisztikai fogalmazási szakvizsgát tett. 1937-ben miniszteri tanácsosi címet kapott. 1943-ban tagja volt a statisztikai vizsgabizottságnak. 1944. június 30-án kinevezték a KSH alelnökévé.
1945 júniusában a KSH-ban működött igazolóbizottság vezetői állásra alkalmatlannak minősítette jelentésében. 1945 szeptemberétől a KSH alkalmazásában maradva az Újjáépítési Minisztériumban teljesített szolgálatot. Felmerült, hogy átveszik az Újjáépítési Minisztérium állományába, s szóba került alkalmazása az Anyag- és Árhivatalban is, a megváltozott politikai helyzetben azonban 1946 augusztusának elején elbocsátották, majd még azon hónap végén kérésére nyugdíjazták.
Főbb művei:
- Budapest gyáripara 1921–1926-ban. Statisztikai Közlemények, 56. köt. 4. sz. Budapest, 1928.
- A budapesti gyárak üzemi és termelési statisztikája. Statisztikai Közlemények, 59. köt. 4. sz. Budapest, 1930.
- Magyarország Trianontól napjainkig. Ipar. Magyar Statisztikai Szemle, 1938. 4. sz. 453–460.
- Magyarország Trianontól napjainkig. Kereskedelem. Magyar Statisztikai Szemle, 1938. 4. sz. 461–463.
- A visszacsatolt északi terület. Ipar. Magyar Statisztikai Szemle, 1938. 11–12. sz. 1064–1077.
- A visszacsatolt keleti terület. Ipar. Magyar Statisztikai Szemle, 1940. 8–9. sz. 726–733.
- Statisztika a honvédelem szolgálatában. Magyar Statisztikai Szemle, 1942. 4. sz. 214–228.
- Ipari statisztika. Magyar Statisztikai Szemle, 1944. 6. sz. 210–223.
Forrás: Kovács Csaba: Farkasfalvy Sándor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 192–193. p.
Kép forrása: photos.geni.com
2018.06.09.
