A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: kitekintő

Az Írásban, házasságban nevű sorozatunkban magyar és külföldi íróházaspárok megismerkedésük történetét és közös munkáit, illetve alkotói módszerüket mutatjuk be.

2021. szeptember 27-e és október 22-e között könyvtárunk két munkatársa közel egy hónapot töltött el a „Könyvtár, ami összeköt” programban, ahol egy könyvtári együttműködés keretében 6 határon túli és 2 magyarországi ösztöndíjas könyvtáros, illetve a pályázó könyvtárak delegáltjai vettek részt. A program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. Könyvtárunkat ösztöndíjasként Kovács László, delegáltként pedig Millich Dóra képviselte. Az alábbi rövid beszámolót Millich Dóra készítette.

A könyvtár Kötészeti és Sokszorosítási Csoportjának munkatársai a múlt héten az alábbi, igazi kuriózumnak számító kötetet reprodukálták. A KSH első igazgatója, Keleti Károly szerkesztésében 1875-ben megjelent Nemzetközi statistika. Szőlőszet. Magyarország szőlőszeti statistikája, 1860–1873 című kiadványt bár újrakötötték a múlt században, a használat során így is megkopott, ezért szükségét éreztük, hogy egy újranyomást készítsünk a könyvről.

Sok ideig a könyvkötők a selejt, felesleges lapokat, íveket használták a könyvek gerincének megerősítésére. Egyébként így került elő az egyik korai szövegemlékük is a Königsbergi Töredék és Szalagjai. A könyvtár kötészetén gyakran találkozunk ilyen újrafelhasználásokkal, amikor a könyvek megsérülnek (gyakran inkább szétmállanak) és láthatóvá válik a gerinc alatti rész. Íme, néhány példa a kötészeten megfordult gerincekről!

Néhány héttel ezelőtt az Élet és Irodalomban (LXV. évfolyam, 2021. június 4-i számában) Egy stóc könyv címmel jelent meg Benedek Szabolcs tárcája, amelynek főszereplője Kóródi könyvtáros.
(Kép: szepiroktarsasaga.hu)

A főváros magyar anyanyelvű lakosságának területi eloszlását az 1891-es népszámlálás során a lakosság által vallott anyanyelv alapján állapították meg. A még nem beszélő gyermekeket édesanyjuk anyanyelve szerint sorolták be az adott nemzetiségbe. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal még számításba vette a német, a tót (ma szlovák), és az egyéb anyanyelv alapján megállapítható nemzetiségi csoportokat is.

Az Amerikai Egyesült Államokban készült felmérés szerint okostelefonról, számítógépről, illetve tabletről a 18–29 évesek tájékozódnak elsősorban (71%). A tévét a 65 évnél idősebbek választják fő hírforrásnak (68%). Rádióból már nagyon kevesen szereznek információt, főleg az idősebb korosztály (annak is csupán 21%-a). A nyomtatott sajtó sem számít annyira népszerű hírforrásnak, ezt is elsősorban a 65 év felettiek preferálják (mindössze 25%-uk).

Forrás: statista.com

Az online marketingnél fontos kérdés, hogy az egyes generációkat milyen csatornákon érhetjük el. Ha idősebbeket szeretnénk elérni, választhatjuk a Facebook-ot vagy a Skype-ot, ha fiatalabbakat, akkor jó alternatíva lehet az Instagram, illetve a YouTube (esetleg a TikTok).

A New Heaven Public Library azzal próbálja „becsalogatni” az olvasókat, hogy biztosítják a mindennapi munkához tartozó eszközöket; tulajdonképpen egy irodát kialakítva ezáltal. Ha az olvasók kényelmesen tudnak a könyvtárban dolgozni és minden feltétel biztosított számukra (munkaeszközök, büfé stb.), akkor miért is ne dolgoznának a könyvtárból?