Helységnévtárak

A Magyar Korona Országainak helységnévtára

1873. Az első hivatalos helységnévtár. Az 1869. évi népszámlálás adatai alapján.

1877. Az 1876. évi XXXIII. tc. által elrendelt új közigazgatási beosztást tükrözi.

1882. Betűrendes részének adattára újabb adatokkal bővült: a hivatalokról, ipartársulatokról és más közületekkel, intézményekkel való ellátottságról számol be.

1888. Az általános rész bővült, a betűrendes rész szűkült az előző kiadáshoz képest.

1892. Egyben népszámlálási kiadvány is: közli az 1890. évi népszámlálás adataiból a népesség anyanyelv és hitfelekezet szerinti megoszlását.

1895. Az előző kiadás rövidített, olcsóbb változata.

1898. Csak betűrendes része van. Bővült az anyakönyvi kerületek beosztását tükröző adatokkal. Csak a hivatalos neveket közli.

1900. Tartalmi és szerkezeti szempontból egyező az előbbivel.

1902. Az 1900. évi népszámlálás adatait közli. A külterületi lakotthelyek adatait is feltünteti.

1907. Csak betűrendes része van.

A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára

1913. Az 1910. évi népszámlálás adatait tükröző, egyszersmind a község- és egyéb helynevek 1898. évi IV. tc. alapján történt törzskönyvezése utáni első helységnévtár. Névírási szempontból alapvető forrás. 1. r. Magyarország (63 vármegye, továbbá Fiume város és kerülete), 2. r. Horvát-Szlavonország (8 vármegye)