Paizs János (1938. június 27. – 1991. október 24.)
80 évvel ezelőtt született (június 27.) Paizs János, közgazdász, statisztikus.
Az egyetem elvégzése után, 1960 és 1963 között a Pénzintézeti Központ Deviza Osztályának devizaügyi előadója volt. 1963–1964-ben a KSH könyvtárának Folyóirat és Dokumentációs Osztályán dolgozott, ahol elsősorban az angol nyelvű szakirodalmat tanulmányozta. 1964 és 1968 között a KSH Ökonomentriai Laboratóriumának tudományos kutatójaként tevékenykedett.
1968-tól haláláig az MKKE oktatója és kutatója volt, kezdetben egyetemi adjunktusként, majd 1983-tól egyetemi docensként a Népgazdaság Tervezése és Irányítása Tanszéken (illetve a jogutód Népgazdasági Tervezési Intézetben).
Munkásságának középpontjában az ökonometria állt. A KSH-ban elsősorban ökonometriai modelleket dolgozott ki társszerzőkkel. Kutatásaik az Ökonometriai Laboratóriumban főként statisztikai jellegű alkalmazásokra vonatkoztak. Ilyen módszertant készítettek például a gazdasági elemzésre, előrejelzésre és szimulációra, valamint komplex módszertani feladatokat oldottak meg az első magyar ökonometriai modell (M-I.) kidolgozásakor. Közreműködött a modellek szimulációs-prognosztikus célokra történő felhasználásának kísérletsorozataiban. Részt vett a második ökonometriai modell (M-II.) előkészítésével kapcsolatos módszertani problémák megoldásában is.
Egyetemi kutatómunkája egyik legfontosabb eredménye a Bevezetés az ökonometriába című egyetemi jegyzet.
A Statisztikai Szemle számos szakirodalmi ismertetését közölte 1963 és 1969 között.
Főbb művei:
1968-tól haláláig az MKKE oktatója és kutatója volt, kezdetben egyetemi adjunktusként, majd 1983-tól egyetemi docensként a Népgazdaság Tervezése és Irányítása Tanszéken (illetve a jogutód Népgazdasági Tervezési Intézetben).
Munkásságának középpontjában az ökonometria állt. A KSH-ban elsősorban ökonometriai modelleket dolgozott ki társszerzőkkel. Kutatásaik az Ökonometriai Laboratóriumban főként statisztikai jellegű alkalmazásokra vonatkoztak. Ilyen módszertant készítettek például a gazdasági elemzésre, előrejelzésre és szimulációra, valamint komplex módszertani feladatokat oldottak meg az első magyar ökonometriai modell (M-I.) kidolgozásakor. Közreműködött a modellek szimulációs-prognosztikus célokra történő felhasználásának kísérletsorozataiban. Részt vett a második ökonometriai modell (M-II.) előkészítésével kapcsolatos módszertani problémák megoldásában is.
Egyetemi kutatómunkája egyik legfontosabb eredménye a Bevezetés az ökonometriába című egyetemi jegyzet.
A Statisztikai Szemle számos szakirodalmi ismertetését közölte 1963 és 1969 között.
Főbb művei:
- Nem-lineáris regressziós függvények alkalmazása sztochasztikus makroökonómiai modellekben. Budapest, 1966, SKV.
- A legkisebb négyzetek klasszikus módszerének szimultán ökonometriai modellek paraméterbecslésére kidolgozott változatai. In Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon. Az állami statisztika 100 éves évfordulóján. Szerk.: Mód Aladárné. Budapest, 1968, Akadémiai Kiadó. 333–342.
- Népgazdasági tervezés és irányítás. Budapest, 1968, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (szerk.; Kovács Gézával és Zalai Ernővel)
- Szezonális kiigazítási eljárások összehasonlítása. Budapest, 1968, SKV. (Hrubos Ildikóval)
- Szimultán ökonometriai modellek paraméterbecslési módszerei. I–II. Statisztikai Szemle, 1968. 7. sz. 717–730., 8–9. sz. 855–864.
- Mezőgazdasági tervezés és irányítás. Budapest, 1969, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (szerk.; Kovács Gézával és Zalai Ernővel)
- Paraméterbecslési módszerek kisminta-tulajdonságai és specifikációs hibákkal szembeni érzékenysége. Budapest, 1969, SKV.
- Bevezetés az ökonometriába. I. köt. Budapest, 1972, MKKE.
- Ökonometriai modellek és gazdaságpolitikai döntések. II. köt. Budapest, 1975, MKKE. (összeáll.)
- A magyar népgazdaság kísérleti ökonometriai modellje. Budapest, 1985, OT Tervgazdasági Intézet. (Hügye Mihállyal, Bugnics Richárddal és Székely Istvánnal)
Forrás: Hrubos Ildikó – Nádudvari Zoltán: Paizs János. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 551–552. p.
2018.06.27.
Szabó István (1898. június 30. – 1969. február 19.)
2018.06.30.
Berzeviczy Gergely (1763. június 15. – 1822. február 23.)
2018.06.15.